Keresés

11. A középkori magyarországi és az osztrák, német tartományokból származó tárgyak gyűjteménye

Bécsi tanultságú festő
(az Albert-oltár mesterének hatása alatt)

Mária halála-triptychon
1440 körül
fa, tempera
középkép kerettel: 129 x 91 cm, oltárszárny kerettel: 127 x 45,5 cm
Ltsz. 56.492

Az oltár középképén Mária halálának (elszenderedésének) jelenete, a bal oldali oltárszárny belső oldalán Krisztus az Olajfák hegyén és a Keresztrefeszítés, míg a külsőn az Angyali Üdvözlet Gábriel arkangyala látható. A jobb oldali szárnyon a Keresztvitel és Krisztus feltámadása, a hátoldalon az Angyali üdvözlet Máriája jelenik meg. A középkép hátoldalán különféle szénrajzok vehetőek ki: egy fej, egy sokgombos ruhadarab, kúszóleveles toronyrészlet.
Blasius Höfel gyűjteményében két, Alexandriai Szent Katalint és Szent Borbálát ábrázoló oltárszárnnyal (55.108, 55. 109) és egy, a Keresztvitelt mutató predellával (55.110) összeszerelve volt kiállítva. A predella nem tartozhatott eredetileg az oltárhoz, ám a két női szentet mutató táblakép az oltár két merevszárnya lehetett, méreteik is ezt igazolják.

Proveniencia:
Blasius Höfel 1839-ben Karl Lemannhoz került gyűjteményéből vásárolta Ipolyi Arnold. “71. Tryptychon deszkán, közepén Mária halála, szárnyain belül négy jelenet a passióból, kívül az angyali üdvözlet, XIV. sz. vége (?) olasz, igen erősen átfestve.” (Lakatos-Balla 291)

Restaurálás:
1958 Varga Dezső.

Bibliográfia:
Verzeichniss einer Sammlung altdeutscher Gemählde...Wien 1839, 17. sz. – Theodor Frimmel: Lexikon der Wiener Gemäldesammlungen, II. München 1914, 176-177. – Genthon 1932, 28-29. (1400 körül, heiligenkreuzi mester tanítványa) – Pigler Andor: “Evagationes Spiritus” (Egy képmagyarázat és adatok az esztergomi Keresztény Múzeum festményeinek történetéhez). In: Archaeologiai Értesítő 46 (1932-33), 132-134. – Genthon 1948, 126. – Czobor 1955, 13. – Mojzer 1958, 14. – Dávid Katalin: Adatok a Trinitas ikonográfiájához, In: Művészettörténeti Értesítő 11 (1962), 37. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964 154. – Török Gyöngyi: Die Ikonographie des letzten Gebetes Mariä. In: Acta Historiae Artium 19 (1973), 164. – Mucsi 1973, 22. – Mucsi 1975 22. – Mojzer, Miklós: Tabula – Figura – Imago (Három késő középkori lengyel festő működésének rekonstrukciójához). Művészettörténeti Értesítő 26 (1977), 109. – Koller, Manfred: Die technologischen Untersuchungen am Albrechtsaltar und ihre Beiträge zum Problem der „Werkstatt” des Albrechtsmeisters. In: Floridus Röhrig (Hg.): Der Albrechtsaltar und sein Meister, Bécs, 1981, 145-146. (A középkép és a külső Angyali üdvözlet az Albert-oltár megfelelő ábrázolásainak közvetlen másolatai, míg a Passió-jelenetek az aggsbachi oltár képeihez hasonlítanak. Az anyagminták egyezése alapján az esztergomi képeken is a bécsi műhely sablonjait alkalmazták.). – Végh János: Zsigmond király képzőművészeti ábrázolásairól. In: Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde (szerk.): Művészet Zsigmond király korában Bp. 1987. 110, 34. j. – Cséfalvay 1993, 187. – Eörsi Anna: Puer, abige muscas! Remarks on Renaissance Flyology. In: Acta Historiae Artium 42 (2001), 9-10. – Eörsi Anna: „Elle n’a point eu à subir […] la pourriture,
les vers et la poussière…” Remarques sur l’iconographie de la mort de Marie à propos du triptique d’Esztergom réalisé sous l’influence du Maître du Retable du roi Albert. In: Acta Historiae Artium 46 (2005), 5-24. – Eörsi Anna: “Nem korhad el, nem rágják meg a férgek.” Megjegyzések Mária halála ikonográfiájához az Albert-oltár mestere hatása alatt készült esztergomi triptichon kapcsán. In: Művészettörténeti Értesítő 54 (2005),1-18.
Előző műtárgyA gyűjtemény nyitóoldaláraKövetkező műtárgy