Keresztény Múzeum éremtára
A múzeum talán legkevésbé ismert gyűjteményi egysége közel 4000 tételt számlál. A gyűjteményt Majsch Jakab kanonok hagyatéka alapozta meg 1871-ben. A 2000 darabos kollekciót tárolóegységével együtt vette át az érseki gyűjtemény. Lepold Antal leírásából tudjuk, hogy milyen tematikus összetételű volt az anyag, melynek áttekintő lajstromát, képek nélkül 1930-ban megjelentette Az esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történeti érmei címmel. A „kegyérem” mint numizmatikai műszó a 19. századtól terjedt el a hazai gyűjtők körében Kunze Leo bencés szerzetes német nyelvű publikációja nyomán (Systematik der Weihemünzen. Győr, 1885.) A katolikus vallásos tematikájú, áldást hordozó érmek megnevezésére a kegyérem szót használták, részben használjuk ma is. A gyűjtőfogalomként értelmezhető kifejezés helyett pontosabb, a mai köznyelv szerint érthetőbb tematikus kategorizálást használunk a digitális katalógusban. A vallásos tematikán túl, világi történeti érmek is bekerültek azóta a gyűjteménybe, így ezek besorolása sem ütközik akadályba.
Az éremtár feldolgozása lassú, de folyamatos munka, melynek eredményeit a feladat elvégzésének ütemében tesszük közzé.
A korábbi leltárak, lajtsromok felhasználásával új leírások és fotók készülnek minden egyes tárgyról.
A digitális leltár elkészítésében és megosztásában közreműködik: Horváth György, Kontsek Ildikó és Mudrák Attila.
|
Pápai érmek |
|
|
Egyházi történeti érmek |
|
|
Zarándok érmek |
|
|
Jézus és Mária érmei |
|
|
Szentek érmei |
|
|
Egyéb vallásos jellegű érmek |
|
|
Történeti érmek |
|