Többalakos jelenet töredéke, a hátoldalon Vizitáció. Szárnyasoltár mozgószárnyának részlete
1470-80
fenyőfa, tempera
86 x 72 cm
Ltsz. 54.16
Mária és Erzsébet találkozásának jelenete eredetileg szárnyasoltár mozgószárnyának hétköznapi oldalát díszíthette. A táblakép egykori ünnepi oldalán domborműves ábrázolás nyomai és a jó állapotban fennmaradt, ritka zoomorf mustrával díszített, aranyozott háttér látható.
A provenienciát illetően a korábbi szakirodalom meglehetős bizonytalanságot tükröz: bányavárosi, osztrák, cseh származásúnak egyaránt tartották már, keltezése az 1450-es évek és a 16. század eleje között változott.
Proveniencia:
A Vécsey-család birtokából került a csegöldi görög katolikus plébánia padlására, majd innen Csernoch János püspöksége idején a Keresztény Múzeumba. (V.ö. Terdik 2007)
Restaurálás::
1911-16 között Endrődy Sebestyén (?), 1970 körül Lente István nagyobb felületű kiegészítéseket végzett.
Bibliográfia::
Lepold-Homor 1924, 96; – Gerevich 1928, 212. – Péter András: A magyar művészet története. I. Bp. 1930, 118. – Genthon 1932, 47. – Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme. Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gy. Bp. 1939, 443. – Genthon 1948. 24. –Radocsay 1955a, 12. – Radocsay 1955, 49-50, 62, 284. 486. – Stange 1961, XI, 56. –Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 124. – Leonie von Wilckens: Ein Kaselkreuz in Rokycany. Hinweise zur böhmischen Marienverehrung unter Karl IV. und den erster Prager Erzbischöfen. Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums 1965. 33-51. – Urbach Zsuzsa: “Dominus possedit me...” Beitrag zur Ikonographie des Josephszweifels. AHA
Tomus XX Bp 1974. 243, 257. – Mucsi 1975 ,10. – Urner-Astholz, H.: Die beiden ungeborenen Kinder auf Darstellungen der Visitatio. Zeitschrift für Schweizerische Archaologie und Kunstgeschichte 38 (1981), 29-58. – Lechner, G. M. : Maria Gravida. Zum Schwnagerschaftsmotiv in der bildenden Kunst. Münchener Kunsthistorische Abhandlungen IX.. Braunfels, W. ; Lieb, N. (eds) München-Zürich, 1981, 362. – Cséfalvay 1993, 180-181. – Penny Howell Jolly: Rogier van der Weyden’s “Pregnant” Magdalene.
Studies in Iconography 28, 2007, 209-280, 217, 218, 7 kép. – Terdik Szilveszter: Csegöld középkori temploma és a csegöldi táblaképek. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2007/2, 177-192.
A provenienciát illetően a korábbi szakirodalom meglehetős bizonytalanságot tükröz: bányavárosi, osztrák, cseh származásúnak egyaránt tartották már, keltezése az 1450-es évek és a 16. század eleje között változott.
Proveniencia:
A Vécsey-család birtokából került a csegöldi görög katolikus plébánia padlására, majd innen Csernoch János püspöksége idején a Keresztény Múzeumba. (V.ö. Terdik 2007)
Restaurálás::
1911-16 között Endrődy Sebestyén (?), 1970 körül Lente István nagyobb felületű kiegészítéseket végzett.
Bibliográfia::
Lepold-Homor 1924, 96; – Gerevich 1928, 212. – Péter András: A magyar művészet története. I. Bp. 1930, 118. – Genthon 1932, 47. – Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme. Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gy. Bp. 1939, 443. – Genthon 1948. 24. –Radocsay 1955a, 12. – Radocsay 1955, 49-50, 62, 284. 486. – Stange 1961, XI, 56. –Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 124. – Leonie von Wilckens: Ein Kaselkreuz in Rokycany. Hinweise zur böhmischen Marienverehrung unter Karl IV. und den erster Prager Erzbischöfen. Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums 1965. 33-51. – Urbach Zsuzsa: “Dominus possedit me...” Beitrag zur Ikonographie des Josephszweifels. AHA
Tomus XX Bp 1974. 243, 257. – Mucsi 1975 ,10. – Urner-Astholz, H.: Die beiden ungeborenen Kinder auf Darstellungen der Visitatio. Zeitschrift für Schweizerische Archaologie und Kunstgeschichte 38 (1981), 29-58. – Lechner, G. M. : Maria Gravida. Zum Schwnagerschaftsmotiv in der bildenden Kunst. Münchener Kunsthistorische Abhandlungen IX.. Braunfels, W. ; Lieb, N. (eds) München-Zürich, 1981, 362. – Cséfalvay 1993, 180-181. – Penny Howell Jolly: Rogier van der Weyden’s “Pregnant” Magdalene.
Studies in Iconography 28, 2007, 209-280, 217, 218, 7 kép. – Terdik Szilveszter: Csegöld középkori temploma és a csegöldi táblaképek. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2007/2, 177-192.
