Szárnyasoltár mozgó szárnyának két táblája
1480 körül
fenyőfa, tempera
Alexandriai Szent Katalin. Oltárszárny ünnepi oldala
Ltsz. 55.45
81,5 x 29,5 cm 91 x 38,5 cm (kerettel)
A két oldalán festett tábla, párdarabjával együtt (55.44) eredetileg szárnyasoltár mozgószárnyához tartozott. Szent Katalin és a párdarab Szent Borbálája az ünnepi, míg Gábriel, illetve a párdarabon az isteni üzenetet fogadó Mária a szárny hétköznapi oldalát díszítette. Az 54.2 leltári számú táblaképpel közös keretbe foglalva, antependiummá alakítva bukkant rájuk Divald Kornél a báti plébánia-templomban. A két tábla körülvágására is az antependiummá alakítás kapcsán került sor: a képeket a menza magasságának megfelelően csonkították.
Mesterük a jánosréti Szent Miklós főoltárról elnevezett műhely tagja lehetett.
Proveniencia:
Bát, R.k. templom (?). Az Alexandriai Szent Katalin legendáját ábrázoló, 54.2 leltári számú táblával, valamint 55.44-es párdarabjával közös keretbe foglalva, másodlagos elhelyezésben a báti templomban oltár-antependiumként használták, eredeti használati helye azonban ismeretlen. Csernoch János prímás 1916-ban vásárolta a báti templomból.
Restaurálás::
1974-75 Laurentzy Mária
Bibliográfia::
Henszlmann Imre: Úti jegyzetek. In: Archeológiai Éretsítő XII (1878), 248. – Divald Kornél: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai I-II. Budapest 1909-1911, itt: II. 23-25, 21-26 old. – Divald Kornél: Bars és Hont vármegyei kutatások Múzeumi és Könyvtári Értesítő V (1911) 163. – Gerevich Tibor: A régi magyar festészet a prímási képtárban. Az Újság 1916. júl 14. – Gerevich 1916 553. – Lepold-Homor 1924, 96. – Divald Kornél: Magyarország Művészeti emlékei. Bp. 1927, 133, 135. – Gerevich 1928, 212. – Péter András: A magyar művészet története. Bp. 1930 I. 118. – Genthon 1932, 61. – Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme. In: Mi a magyar?, szerk. Szekfű Gyula, Budapest, 1939, 443. – Genthon 1948, 31-32. – Radocsay 1955b, 106, 276-277. – Mucsi András: A báti képek ikonográfiája, in: Annales Strigoniensis 1 (1960), 11. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 130-131. – Mucsi 1975 12-13.
A két oldalán festett tábla, párdarabjával együtt (55.44) eredetileg szárnyasoltár mozgószárnyához tartozott. Szent Katalin és a párdarab Szent Borbálája az ünnepi, míg Gábriel, illetve a párdarabon az isteni üzenetet fogadó Mária a szárny hétköznapi oldalát díszítette. Az 54.2 leltári számú táblaképpel közös keretbe foglalva, antependiummá alakítva bukkant rájuk Divald Kornél a báti plébánia-templomban. A két tábla körülvágására is az antependiummá alakítás kapcsán került sor: a képeket a menza magasságának megfelelően csonkították.
Mesterük a jánosréti Szent Miklós főoltárról elnevezett műhely tagja lehetett.
Proveniencia:
Bát, R.k. templom (?). Az Alexandriai Szent Katalin legendáját ábrázoló, 54.2 leltári számú táblával, valamint 55.44-es párdarabjával közös keretbe foglalva, másodlagos elhelyezésben a báti templomban oltár-antependiumként használták, eredeti használati helye azonban ismeretlen. Csernoch János prímás 1916-ban vásárolta a báti templomból.
Restaurálás::
1974-75 Laurentzy Mária
Bibliográfia::
Henszlmann Imre: Úti jegyzetek. In: Archeológiai Éretsítő XII (1878), 248. – Divald Kornél: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai I-II. Budapest 1909-1911, itt: II. 23-25, 21-26 old. – Divald Kornél: Bars és Hont vármegyei kutatások Múzeumi és Könyvtári Értesítő V (1911) 163. – Gerevich Tibor: A régi magyar festészet a prímási képtárban. Az Újság 1916. júl 14. – Gerevich 1916 553. – Lepold-Homor 1924, 96. – Divald Kornél: Magyarország Művészeti emlékei. Bp. 1927, 133, 135. – Gerevich 1928, 212. – Péter András: A magyar művészet története. Bp. 1930 I. 118. – Genthon 1932, 61. – Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme. In: Mi a magyar?, szerk. Szekfű Gyula, Budapest, 1939, 443. – Genthon 1948, 31-32. – Radocsay 1955b, 106, 276-277. – Mucsi András: A báti képek ikonográfiája, in: Annales Strigoniensis 1 (1960), 11. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 130-131. – Mucsi 1975 12-13.
