Szárnyasoltár táblaképei Csegöldről
1494 (?)
fa, tempera, aranyozott
Zenélő angyal orgonával. Szárnyasoltár bal oldali szekrényfelének táblája
Ltsz. 55.61
100 x 37 cm (festett felület) (két egymás fölötti tábla közös keretben 216 x 46 cm)
A zenélő angyalokat ábrázoló négy, keskeny és magas táblakép (55.65, 55.66, 55.67) ugyanazon, talán a Mindenszentek tiszteletére állított oltárhoz tartozott, mint a három, férfiszenteket ábrázoló festmény. Az angyalok a szekrényt közrefogó szekrényfeleket alkották, míg a férfiszentek a mozgatható szárnyak belső oldalát díszítették. Külső oldalukon Kálvária-jelenetek láthatóak. Az elveszett negyedik szárnytáblán Rómer Flóris helyszíni jegyzeteiben női szenteket azonosított (Katalin, Borbála, Ágnes, Erzsébet, Ilona, Julianna, Orsolya), hátoldalán pedig a Kálvária jelenetét látta.
A szakirodalomban BE mesterként ismert festő feltételezett monogramja, amely a leírások szerint az apostolokat ábrázoló táblán Bertalan és János lába alatt volt olvasható, ma már nem fedezhető fel. Talán valamelyik restaurálás során veszett nyomuk. Terdik Szilveszter szerint elképzelhető, hogy a monogram csak téves olvasatként került a szakirodalomba: Rómer Flóris jegyzetei szerint, az apostolokat mutató táblán a REN 1494 felirat volt olvasható, talán ezeket a betűket értelmezték később BE-nek. A mozgatható szárnyak hátoldalán, a Paasió-jeleneteken, a hátterek és egyes részletek régebbi átfestések nyomait mutatják.
Proveniencia:
Rómer a Vécsei család Szatmárnémeti főterén álló házában látta a táblákat, további képek társaságában 1864-ben. 1922-ben Pataky István lelkész a csegöldi görög katolikus parókia padlásán fedezte fel újra a képeket, információi szerint 1880 körül kerültek a parókiára. (Terdik Szilveszter szerint azonban nem elképzelhetetlen, hogy valójában csak az első világháború elől menekítették őket ide). A Szépművészeti Múzeum költségén Petrovics Elek közreműködésével Budapestre szállították a képeket eladás céljából, ám végül Gerevich Tibor révén a Nemzeti Múzeumhoz kerültek. A Vallásalap és Forster Gyula segítségével a Keresztény Múzeum számára Csernoch János érsek szerezte meg a táblákat a Liechtensteini mester két, ugyanott előkerült passióképével (54.17-18) és egy szintén Csegöldön megtalált Vizitáció képpel (54.16) együtt.
Restaurálás:
1957 Varga Dezső (a szekrényfeleket konzerválta), 1971-72 Kákai Szabó Ildikó (55.61-62).
Bibliográfia:
Gerevich 1924, 24. – Lepold-Homor 1924, 96. – Gerevich Tibor: Von der älteren ungarischen Kunst. In: Ungarische Jahrbücher 5 (1925), 57. – Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei, Budapest, 1927, 135. – Fenyő-Genthon 1928, 91. – Gerevich Tibor: L’arte antica ungherese, Róma, 1929, 19. – Gerevich 1928, 208-210, 212. – Péter András: Magyar művészet. Magyarország Vereckétől napjainkig, Budapest, 1929, 41-42. – Péter András: A magyar művészet története, 1. kötet, Budapest, 1930, 118. – Hoffmann Edith: Über Altäre aus Ungarn im 15. und 16. Jahrhundert. In: Műgyűjtő 5 (1931), 165. – Rónay Mária: Die Schätze des Christlichen Museums in Esztergom. In: Műgyűjtő 5 (1931), 3. – Genthon 1932, 59-60. – Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. In: Tanulmányok Budapest múltjából 1. kötet, Budapest, 1932, 68. – Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok, Budapest, 1933, 28. – Csánky Miklós: A lőcsei Vir dolorum oltár. In: Magyar Művészet 13 (1937), 54, 58, 61. – Csánky Dénes: Tanulmányok a szepességi táblaképfestészet XVI. századi történetéhez. In: Magyar Művészet 13 (1937), 347. – Rados Jenő: Magyar oltárok, Budapest, 1938, 51. – Horváth Henrik: Il rinascimento in Ungheria, Roma, 1939, 96. – Horváth Henrik: König Matthäus und die Kunst. In: Ungarische Jahrbücher 20 (1940), 222. – Petrovics Elek: A régi magyar művészet és a Szépművészeti Múzeum. In: Budapesti Szemle 256 (1940), 222. – Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Budapest, 1940, 153. – Paár Zoltán: A szenvedő Krisztus a művészetben. In: Szépművészet 4 (1943), 78. – Genthon 1948, 38-39. – Radocsay Dénes: Un tableau médiéval hongrois. In: Bulletin Musée Hongrois des Beaux-Arts 3 (1949), 12. – Radocsay 1955a, 12. – Czobor Ágnes: Az esztergomi Keresztény Múzeum kiállításának vezetője. Budapest 1955, 15. – Radocsay 1955b, 107-108, 285-286. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 133-134. – Dávid Ferenc: A csegöldi mester, 1964. Szakdolgozat. ELTE. – Mucsi 1973, 10. – Mucsi 1975, 15-16. – Cséfalvay 1993, 179 (Török Gy.). – Kölnei Lívia: A tizennégy segítőszent kultusza a középkori Magyarországon. In: Orvostörténeti Közlemények 42-43 (1997-1998), 118, 127-128. – Kölnei Lívia - Balázs Edit: In omni ora. Minden órában, a tizennégy segítőszent kultusza Magyarországon. Budapest (év nélkül), 85-87. – Terdik Szilveszter: Csegöld középkori temploma és a csegöldi táblaképek, in: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2007/2, 183-218.
A zenélő angyalokat ábrázoló négy, keskeny és magas táblakép (55.65, 55.66, 55.67) ugyanazon, talán a Mindenszentek tiszteletére állított oltárhoz tartozott, mint a három, férfiszenteket ábrázoló festmény. Az angyalok a szekrényt közrefogó szekrényfeleket alkották, míg a férfiszentek a mozgatható szárnyak belső oldalát díszítették. Külső oldalukon Kálvária-jelenetek láthatóak. Az elveszett negyedik szárnytáblán Rómer Flóris helyszíni jegyzeteiben női szenteket azonosított (Katalin, Borbála, Ágnes, Erzsébet, Ilona, Julianna, Orsolya), hátoldalán pedig a Kálvária jelenetét látta.
A szakirodalomban BE mesterként ismert festő feltételezett monogramja, amely a leírások szerint az apostolokat ábrázoló táblán Bertalan és János lába alatt volt olvasható, ma már nem fedezhető fel. Talán valamelyik restaurálás során veszett nyomuk. Terdik Szilveszter szerint elképzelhető, hogy a monogram csak téves olvasatként került a szakirodalomba: Rómer Flóris jegyzetei szerint, az apostolokat mutató táblán a REN 1494 felirat volt olvasható, talán ezeket a betűket értelmezték később BE-nek. A mozgatható szárnyak hátoldalán, a Paasió-jeleneteken, a hátterek és egyes részletek régebbi átfestések nyomait mutatják.
Proveniencia:
Rómer a Vécsei család Szatmárnémeti főterén álló házában látta a táblákat, további képek társaságában 1864-ben. 1922-ben Pataky István lelkész a csegöldi görög katolikus parókia padlásán fedezte fel újra a képeket, információi szerint 1880 körül kerültek a parókiára. (Terdik Szilveszter szerint azonban nem elképzelhetetlen, hogy valójában csak az első világháború elől menekítették őket ide). A Szépművészeti Múzeum költségén Petrovics Elek közreműködésével Budapestre szállították a képeket eladás céljából, ám végül Gerevich Tibor révén a Nemzeti Múzeumhoz kerültek. A Vallásalap és Forster Gyula segítségével a Keresztény Múzeum számára Csernoch János érsek szerezte meg a táblákat a Liechtensteini mester két, ugyanott előkerült passióképével (54.17-18) és egy szintén Csegöldön megtalált Vizitáció képpel (54.16) együtt.
Restaurálás:
1957 Varga Dezső (a szekrényfeleket konzerválta), 1971-72 Kákai Szabó Ildikó (55.61-62).
Bibliográfia:
Gerevich 1924, 24. – Lepold-Homor 1924, 96. – Gerevich Tibor: Von der älteren ungarischen Kunst. In: Ungarische Jahrbücher 5 (1925), 57. – Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei, Budapest, 1927, 135. – Fenyő-Genthon 1928, 91. – Gerevich Tibor: L’arte antica ungherese, Róma, 1929, 19. – Gerevich 1928, 208-210, 212. – Péter András: Magyar művészet. Magyarország Vereckétől napjainkig, Budapest, 1929, 41-42. – Péter András: A magyar művészet története, 1. kötet, Budapest, 1930, 118. – Hoffmann Edith: Über Altäre aus Ungarn im 15. und 16. Jahrhundert. In: Műgyűjtő 5 (1931), 165. – Rónay Mária: Die Schätze des Christlichen Museums in Esztergom. In: Műgyűjtő 5 (1931), 3. – Genthon 1932, 59-60. – Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. In: Tanulmányok Budapest múltjából 1. kötet, Budapest, 1932, 68. – Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok, Budapest, 1933, 28. – Csánky Miklós: A lőcsei Vir dolorum oltár. In: Magyar Művészet 13 (1937), 54, 58, 61. – Csánky Dénes: Tanulmányok a szepességi táblaképfestészet XVI. századi történetéhez. In: Magyar Művészet 13 (1937), 347. – Rados Jenő: Magyar oltárok, Budapest, 1938, 51. – Horváth Henrik: Il rinascimento in Ungheria, Roma, 1939, 96. – Horváth Henrik: König Matthäus und die Kunst. In: Ungarische Jahrbücher 20 (1940), 222. – Petrovics Elek: A régi magyar művészet és a Szépművészeti Múzeum. In: Budapesti Szemle 256 (1940), 222. – Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Budapest, 1940, 153. – Paár Zoltán: A szenvedő Krisztus a művészetben. In: Szépművészet 4 (1943), 78. – Genthon 1948, 38-39. – Radocsay Dénes: Un tableau médiéval hongrois. In: Bulletin Musée Hongrois des Beaux-Arts 3 (1949), 12. – Radocsay 1955a, 12. – Czobor Ágnes: Az esztergomi Keresztény Múzeum kiállításának vezetője. Budapest 1955, 15. – Radocsay 1955b, 107-108, 285-286. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 133-134. – Dávid Ferenc: A csegöldi mester, 1964. Szakdolgozat. ELTE. – Mucsi 1973, 10. – Mucsi 1975, 15-16. – Cséfalvay 1993, 179 (Török Gy.). – Kölnei Lívia: A tizennégy segítőszent kultusza a középkori Magyarországon. In: Orvostörténeti Közlemények 42-43 (1997-1998), 118, 127-128. – Kölnei Lívia - Balázs Edit: In omni ora. Minden órában, a tizennégy segítőszent kultusza Magyarországon. Budapest (év nélkül), 85-87. – Terdik Szilveszter: Csegöld középkori temploma és a csegöldi táblaképek, in: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2007/2, 183-218.
