A garamszentbenedeki Szent Vér kápolna oltárának szárnyképei
1510
fenyőfa, tempera
Vir dolorum donátorral. Mozgószárny ünnepi oldalának részlete
Ltsz. 55.91
95 x 61 cm
Felirata:
hoc opus fecit
fieri reverendus
Iohannes abas ad
sanctum benedictum
anno dom (ini) 1510
A Szent Vér-kápolna egykori szárnyasoltárához tartozó hat fennmaradt táblakép közül kettő, a Vir Dolorumot és a Tizennégy segítőszentet mutató (ltsz. 55.92), az ünnepi oldalt díszítette. Az oltár és a neki helyet adó kápolna titulusához illeszkedve a képek nyilvánvalóan egy, a Szent Vér kultuszával összefüggő ábrázolássorba illeszkedtek, a két részlet alapján az oltár belső oldalának ikonográfiai programja azonban nem rekonstruálható. A külső oldalon a Passió epizódjai voltak láthatók (55.93; 55.94; 55.95;55.96). Az oltárra vonatkozó történeti adatokat a Vir Dolorumot ábrázoló kép szemléletes formában foglalja össze. A jobb oldalon olvasható felirat és az alatta elhelyezett címerábrázolás alapján a Krisztus előtt térdelő donátor egyértelműen azonosítható a garamszentbenedeki apátság 1480-as évektől ismert vezetőjével, a monostor 15. század végi megújítójával, János apáttal. A templom oltárainak újraszentelése mellett az ő nevéhez fűződik a Szent Vér-ereklye megszerzése és a sekrestye feletti kápolna felújítása az ereklye elhelyezése és tisztelete számára. Nyilvánvalóan ehhez kapcsolódva került sor a Szent Vér-oltár alapítására is. János apát a képen ennek megfelelően a Szent Vér ereklyetartóját tartja kezében, amely a közvetlenül Krisztus oldalsebéből kifolyó vért fogja fel. A művészettörténeti hagyomány szerint a háttérben az apátság ábrázolása tűnik fel.
Proveniencia:
A táblák garamszentbenedeki apátsági templomból kerültek Simor János gyűjteményébe 1875 előtt.
Restaurálás:
1934 Nikássy Lajos, 1972 Kisternyei Ervin
Bibliográfia:
Jordánszky Elek: Magyar Országban, 's az ahoz tartozó részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leirása. Pozsony 1836, 27-28. – Maszlaghy 1878, 32. – Knauz Nándor: A Garam melletti szentbenedeki apátság. I. Budapest 1890, 44-45,13.t. – Haiczl Kálmán.: A garamszentbenedeki apátság története. Budapest 1913, 20, 23, 144. – Gerevich 1916, 553. – Gerevich Tibor: Kolozsvári Tamás az első magyar táblaképfestő. Budapest 1923, 31. – Gerevich 1928, 213. – Genthon 1932, 122-123. – Genthon István: Egy budai humanista aranycsészéje. In: Tanulmányok Budapest Múltjából III. Budapest 1934, 139-140. – Jajczay János: Az eucharistia a magyar művészetben. In: Tükör VI. 1938,, 330. – Jajczay János: A művészet hódolata az eucharistia előtt. Budapest 1938, 98. kép. – Genthon 1948, 46. – Radocsay 1955b. 136,162, 312-313, CLXXX. – Prokoppné Stengl Marianne: A Keresztény Múzeum első évtizedei, Annales Strigoniensis 1960, 93-94. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 142-144, 232. – Mucsi 1975, 20, 83. – Takács Imre: Garamszentbenedek temploma és liturgikus felszerelése. In: Pannonhalma 2001, 183-194 és 224 (IV.36 kat. tétel, Kontsek I.). – Martin Sugár: Hoc Opus fecit fieri...Niekol’ko poznámok k interpretácii tabúl’ oltára z Hrinského Benadika z roku 1510. In: ARS 38, 2005/2, 148-159.
Felirata:
hoc opus fecit
fieri reverendus
Iohannes abas ad
sanctum benedictum
anno dom (ini) 1510
A Szent Vér-kápolna egykori szárnyasoltárához tartozó hat fennmaradt táblakép közül kettő, a Vir Dolorumot és a Tizennégy segítőszentet mutató (ltsz. 55.92), az ünnepi oldalt díszítette. Az oltár és a neki helyet adó kápolna titulusához illeszkedve a képek nyilvánvalóan egy, a Szent Vér kultuszával összefüggő ábrázolássorba illeszkedtek, a két részlet alapján az oltár belső oldalának ikonográfiai programja azonban nem rekonstruálható. A külső oldalon a Passió epizódjai voltak láthatók (55.93; 55.94; 55.95;55.96). Az oltárra vonatkozó történeti adatokat a Vir Dolorumot ábrázoló kép szemléletes formában foglalja össze. A jobb oldalon olvasható felirat és az alatta elhelyezett címerábrázolás alapján a Krisztus előtt térdelő donátor egyértelműen azonosítható a garamszentbenedeki apátság 1480-as évektől ismert vezetőjével, a monostor 15. század végi megújítójával, János apáttal. A templom oltárainak újraszentelése mellett az ő nevéhez fűződik a Szent Vér-ereklye megszerzése és a sekrestye feletti kápolna felújítása az ereklye elhelyezése és tisztelete számára. Nyilvánvalóan ehhez kapcsolódva került sor a Szent Vér-oltár alapítására is. János apát a képen ennek megfelelően a Szent Vér ereklyetartóját tartja kezében, amely a közvetlenül Krisztus oldalsebéből kifolyó vért fogja fel. A művészettörténeti hagyomány szerint a háttérben az apátság ábrázolása tűnik fel.
Proveniencia:
A táblák garamszentbenedeki apátsági templomból kerültek Simor János gyűjteményébe 1875 előtt.
Restaurálás:
1934 Nikássy Lajos, 1972 Kisternyei Ervin
Bibliográfia:
Jordánszky Elek: Magyar Országban, 's az ahoz tartozó részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leirása. Pozsony 1836, 27-28. – Maszlaghy 1878, 32. – Knauz Nándor: A Garam melletti szentbenedeki apátság. I. Budapest 1890, 44-45,13.t. – Haiczl Kálmán.: A garamszentbenedeki apátság története. Budapest 1913, 20, 23, 144. – Gerevich 1916, 553. – Gerevich Tibor: Kolozsvári Tamás az első magyar táblaképfestő. Budapest 1923, 31. – Gerevich 1928, 213. – Genthon 1932, 122-123. – Genthon István: Egy budai humanista aranycsészéje. In: Tanulmányok Budapest Múltjából III. Budapest 1934, 139-140. – Jajczay János: Az eucharistia a magyar művészetben. In: Tükör VI. 1938,, 330. – Jajczay János: A művészet hódolata az eucharistia előtt. Budapest 1938, 98. kép. – Genthon 1948, 46. – Radocsay 1955b. 136,162, 312-313, CLXXX. – Prokoppné Stengl Marianne: A Keresztény Múzeum első évtizedei, Annales Strigoniensis 1960, 93-94. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 142-144, 232. – Mucsi 1975, 20, 83. – Takács Imre: Garamszentbenedek temploma és liturgikus felszerelése. In: Pannonhalma 2001, 183-194 és 224 (IV.36 kat. tétel, Kontsek I.). – Martin Sugár: Hoc Opus fecit fieri...Niekol’ko poznámok k interpretácii tabúl’ oltára z Hrinského Benadika z roku 1510. In: ARS 38, 2005/2, 148-159.
