Kalászos Madonna donátorral
1440-50
fa, tempera
60,5 x 45 cm
Ltsz. 56.496
A 15. században az Alpoktól északra igen elterjedtnek számított a Kalászos Madonna Milánóból származó képtípusa, amelyen Mária kalászokkal díszített köpenye csodálatos megtermékenyülésére utal. Az ismert ábrázolások az Istenanyát imára kulcsolt kézzel, ritkábban karján a Gyermekkel, aranyszínű kalászokkal díszített kék ruhában, sugárkoszorúval, derekát övező hosszú, földig érő övvel, hosszan leomló, dús, aranyszínű hajjal mutatják. Az esztergomi képen a Madonna lábainál jobbról sárkányon térdelő donátor látható: páncélos lovag, imára emelt kezei között írásszalaggal: "O sancta Maria virgo ora pro nobis ora". A donátor pandanjaként, Mária másik oldalára, a lovagot a Praun család egyik tagjaként azonosító, nagyméretű, sisaktakaróval is ellátott címerpajzs került, amely ezüst alapon balra forduló vörös lófejet mutat.
A két angyal tartotta, egykor valószínűleg ezüst-lüszteres brokátfüggöny a háttérben, akárcsak a fölötte egykor látható aranyozás, erősen megkopott, majd egy korai restaurátori beavatkozás következtében szinte teljesen megsemmisült. Hasonló módon tűnt el az ezüstözés a lovag páncéljáról és a címersisakról.
A táblakép pontos származási helye ismeretlen. Blasius Höfel, festő és rézmetsző gyűjteményének, talán Bécsújhely környékén vásárolt darabjai közé tartozott. Ennek az adatnak köszönhetően, valamint a címer alapján
Richard Perger a donátort a Bécsben és Bécsújhelyen élt, ám Salzburg környékéről számazó, a források által többször is II. Albert, majd III. Frigyes "Diener"-jeként említett Bernhard Praun lovaggal azonosította, aki minden bizonnyal családjának Salzkammerguti származása miatt rendelte a salzburgi mester műhelyében a festményt.
A Halleini-oltárról elnevezett mester a salzburgi festészet 15. század közepét jellemző korszakának képviselője. Alkotásain még felfedezhetőek a letűnőben levő lágy stílus elemei, ilyen képünkön a Gyermek ágyékát fedő, egészen áttetsző kendő, amelynek végét Mária bal alkarjával emeli meg. A festő egyes figuratípusai, arcai ugyanakkor már a németalföldi hatás alatt álló következő stíluskorszak irányába mutatnak.
A tábla hátoldalán vörös-fehér márványt imitáló díszítőfestés látható.
Proveniencia:
Blasius Höfel gyűjteményéből Karl Lemannhoz, innen pedig Ipolyi Arnold gyűjteményébe került. “29. Madonna egész alakban, ezüstalapon, előtte térdelő pánczélos lovag czímerrel. Halottas kép deszkán, XV. sz. Német. Rongált. 3 részre hasadva.” (Lakatos-Balla 2012, 280)
Restaurálás:
Ismeretlen időpontban, talán még 19. században történt beavatkozás
Bibliográfia:
Verzeichniss 1839, 30. sz. – Stiassny, Robert: Altsalzburger Tafelbilder. In: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 24 (1903), 50, 79, 85. – Frimmel 1914, 179. – Gerevich 1930, 87. – Pigler Andor: La vierge aux épis. In: Gazette des Beaux-Arts 74/2 (1932), 136. – Pigler 1934, 134. – Éber László: Könyvismertetés az Archaeologiai Értesítő új kötetéről (recenzió). In: Magyar Művészet 10 (1934), 255. – Pigler Andor: Pótlások az «Evagationes Spiritus» című cikkhez. In: Archaeologiai Értesítő 47 (1934), 169. – Genthon 1948, 127. – Czobor 1955, 13. – Mojzer 1958, 14. – Stange 1960 X. 17-18. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 155-156. – Végh János: XV. századi német és cseh táblaképek, Budapest 1967, 19-20. sz. – Beate Rukschcio: Maria im Ährenkleid mit Stifter (Kat. no. 28.). In: Spätgotik in Salzburg. Die Malerei 1400-1530 (Kat. Salzburg: Museum Carolino Augusteum, 1972. május 26 – október 1), Salzburg 1972, 63-64. (Beate Rukschcio) – Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum régi képtárának katalógusa, Budapest 1975, 24. – Perger, Richard: Der Stifter der Maria im Ährenkleid im Christlichen Museum in Esztergom. In: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 33 (1979), 16-18. – Schiller, Gertrud: Ikonographie der christlichen Kunst, II., Gütersloh 1980, 165-169. – Englisch, Ernst – Vocelka, Karl: Madonna im Ährenkleid (VII. No. 5.). In: Die Ritter. Burgenländische Landesausstellung ( Kat. Burg Güssing, 1990. május 4 – október 28), Eisenstadt 1990, 259-260. – Cséfalvay 1993, 186 (Végh János). – Koppensteiner, Erhard: Madonna im Ährenkleid. In: Ars Sacra. Kunstschätze des Mittelalters aus dem Salzburg Museum, red. Peter Husty – Peter Laub, Salzburg 2010, 164-165. – Töll László: A harci vértezetek története. (A nyugat-európai hadviselésben alkalmazott testvédelmi rendszerek fejlődéstörténete a 10. századtól a 16. század közepéig.) Doktori Értekezés ELTE 2010; 214. – Sankt Pölten 2015,131.
Kiállítások:
Salzburg, 1972
Güssing, 1990
Sankt Pölten, 2015
A két angyal tartotta, egykor valószínűleg ezüst-lüszteres brokátfüggöny a háttérben, akárcsak a fölötte egykor látható aranyozás, erősen megkopott, majd egy korai restaurátori beavatkozás következtében szinte teljesen megsemmisült. Hasonló módon tűnt el az ezüstözés a lovag páncéljáról és a címersisakról.
A táblakép pontos származási helye ismeretlen. Blasius Höfel, festő és rézmetsző gyűjteményének, talán Bécsújhely környékén vásárolt darabjai közé tartozott. Ennek az adatnak köszönhetően, valamint a címer alapján
Richard Perger a donátort a Bécsben és Bécsújhelyen élt, ám Salzburg környékéről számazó, a források által többször is II. Albert, majd III. Frigyes "Diener"-jeként említett Bernhard Praun lovaggal azonosította, aki minden bizonnyal családjának Salzkammerguti származása miatt rendelte a salzburgi mester műhelyében a festményt.
A Halleini-oltárról elnevezett mester a salzburgi festészet 15. század közepét jellemző korszakának képviselője. Alkotásain még felfedezhetőek a letűnőben levő lágy stílus elemei, ilyen képünkön a Gyermek ágyékát fedő, egészen áttetsző kendő, amelynek végét Mária bal alkarjával emeli meg. A festő egyes figuratípusai, arcai ugyanakkor már a németalföldi hatás alatt álló következő stíluskorszak irányába mutatnak.
A tábla hátoldalán vörös-fehér márványt imitáló díszítőfestés látható.
Proveniencia:
Blasius Höfel gyűjteményéből Karl Lemannhoz, innen pedig Ipolyi Arnold gyűjteményébe került. “29. Madonna egész alakban, ezüstalapon, előtte térdelő pánczélos lovag czímerrel. Halottas kép deszkán, XV. sz. Német. Rongált. 3 részre hasadva.” (Lakatos-Balla 2012, 280)
Restaurálás:
Ismeretlen időpontban, talán még 19. században történt beavatkozás
Bibliográfia:
Verzeichniss 1839, 30. sz. – Stiassny, Robert: Altsalzburger Tafelbilder. In: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 24 (1903), 50, 79, 85. – Frimmel 1914, 179. – Gerevich 1930, 87. – Pigler Andor: La vierge aux épis. In: Gazette des Beaux-Arts 74/2 (1932), 136. – Pigler 1934, 134. – Éber László: Könyvismertetés az Archaeologiai Értesítő új kötetéről (recenzió). In: Magyar Művészet 10 (1934), 255. – Pigler Andor: Pótlások az «Evagationes Spiritus» című cikkhez. In: Archaeologiai Értesítő 47 (1934), 169. – Genthon 1948, 127. – Czobor 1955, 13. – Mojzer 1958, 14. – Stange 1960 X. 17-18. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 155-156. – Végh János: XV. századi német és cseh táblaképek, Budapest 1967, 19-20. sz. – Beate Rukschcio: Maria im Ährenkleid mit Stifter (Kat. no. 28.). In: Spätgotik in Salzburg. Die Malerei 1400-1530 (Kat. Salzburg: Museum Carolino Augusteum, 1972. május 26 – október 1), Salzburg 1972, 63-64. (Beate Rukschcio) – Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum régi képtárának katalógusa, Budapest 1975, 24. – Perger, Richard: Der Stifter der Maria im Ährenkleid im Christlichen Museum in Esztergom. In: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 33 (1979), 16-18. – Schiller, Gertrud: Ikonographie der christlichen Kunst, II., Gütersloh 1980, 165-169. – Englisch, Ernst – Vocelka, Karl: Madonna im Ährenkleid (VII. No. 5.). In: Die Ritter. Burgenländische Landesausstellung ( Kat. Burg Güssing, 1990. május 4 – október 28), Eisenstadt 1990, 259-260. – Cséfalvay 1993, 186 (Végh János). – Koppensteiner, Erhard: Madonna im Ährenkleid. In: Ars Sacra. Kunstschätze des Mittelalters aus dem Salzburg Museum, red. Peter Husty – Peter Laub, Salzburg 2010, 164-165. – Töll László: A harci vértezetek története. (A nyugat-európai hadviselésben alkalmazott testvédelmi rendszerek fejlődéstörténete a 10. századtól a 16. század közepéig.) Doktori Értekezés ELTE 2010; 214. – Sankt Pölten 2015,131.
Kiállítások:
Salzburg, 1972
Güssing, 1990
Sankt Pölten, 2015
