Triptychon, a középképen az Infantia Christi, a szárnyakon szentek ábrázolásával
1460-70/ 1574
hársfa, tempera
Középkép: 60 x 50 cm; szárnyak: 60 x 20 cm
Ltsz. 56.477
A triptychon középképén az Infantia Christi ritka, sokrétű jelentést hordozó ábrázolása, amely különböző - részben középkori, részben jelenkori - beavatkozások nyomait viseli magán.
A bal oltárszárnyon Keresztelő Szent János és Szent Egyed, a jobb oldalin Szent Erzsébet és Szent Ottília, a feltehetően későbbi felirat szerint Szent Borbála.
Az oltárszárnyak külső oldalának eredeti ábrázolása ismeretlen, a térdelő donátor és az Ostorozás oszlopához kötözött Krisztus alakját minden bizonnyal a felirat 1574-es évszáma keltezi.
Az írásszalagon olvasható felirat: MISE[RER]E MEI DEVS [etc] • Johannis Haÿm Themaren(sis) Cappell(anus) hui(us) Capellae •
A donátor feje fölött, a vörös háttéren: ANNO D(OMI)NI 1 • 5 • 7 4 •
A donátor minden bizonnyal azonos a Thüringiai Themar városából származó Johannes Haym-mal, számos egyházi ének és énekgyűjtemény szerzőjével, augsburgi dómvikáriussal. Nevére utal a lábánál ábrázolt beszélő címer is, a két tücsök (“Heimchen”) alakjával.
Proveniencia:
Ipolyi-gyűjtemény. “122. Tryptychon. Középen Mária a kis Jézussal és angyallal, aki a szenvedés eszközeit egy pajzsra téve mutatja. A szárnyakon Ker. Szt. János és Szt. Erazmus /?/, illetőleg a másikon Szt. Erzsébet és Szt. Dorottya. Egy régi (a XVI. sz. elejéről való) igen rongált darab, teljesen modernizálva. Különösen a fejek vannak megújítva. Külsején a donator elmosódott képe.” (Lakatos-Balla 2012, 277)
Restaurálás:
Nikássy Lajos (?) , 1960 körül Varga Dezső, 1976-77 Blaski Márta (A restaurálások több, de legalább két, részben középkori átfestést regisztráltak a képeken, és ezeket részben eltávolították. Jelentős méretű felületen kiegészítések készültek.
Röntgen, UV-lumineszcens felvétel és infravörös reflektogram készült.)
Bibliográfia:
Uj Magyar Sion 1 (1870), 374. – Bihar vármegye 1898, 122 sz. – Genthon 1948, 124. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964 164. – Urbach Zsuzsa: “Ego sum deus et homo”. Eine seltene Darstellung der Infantia Christi auf einem Triptychon des Christlichen Museums in Esztergom (Gran). In: Acta Histopriae Artium 36 (1993), 57-76. – Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi. Esztergom 2000, 123. – Lakatos-Balla2012, 277.
A bal oltárszárnyon Keresztelő Szent János és Szent Egyed, a jobb oldalin Szent Erzsébet és Szent Ottília, a feltehetően későbbi felirat szerint Szent Borbála.
Az oltárszárnyak külső oldalának eredeti ábrázolása ismeretlen, a térdelő donátor és az Ostorozás oszlopához kötözött Krisztus alakját minden bizonnyal a felirat 1574-es évszáma keltezi.
Az írásszalagon olvasható felirat: MISE[RER]E MEI DEVS [etc] • Johannis Haÿm Themaren(sis) Cappell(anus) hui(us) Capellae •
A donátor feje fölött, a vörös háttéren: ANNO D(OMI)NI 1 • 5 • 7 4 •
A donátor minden bizonnyal azonos a Thüringiai Themar városából származó Johannes Haym-mal, számos egyházi ének és énekgyűjtemény szerzőjével, augsburgi dómvikáriussal. Nevére utal a lábánál ábrázolt beszélő címer is, a két tücsök (“Heimchen”) alakjával.
Proveniencia:
Ipolyi-gyűjtemény. “122. Tryptychon. Középen Mária a kis Jézussal és angyallal, aki a szenvedés eszközeit egy pajzsra téve mutatja. A szárnyakon Ker. Szt. János és Szt. Erazmus /?/, illetőleg a másikon Szt. Erzsébet és Szt. Dorottya. Egy régi (a XVI. sz. elejéről való) igen rongált darab, teljesen modernizálva. Különösen a fejek vannak megújítva. Külsején a donator elmosódott képe.” (Lakatos-Balla 2012, 277)
Restaurálás:
Nikássy Lajos (?) , 1960 körül Varga Dezső, 1976-77 Blaski Márta (A restaurálások több, de legalább két, részben középkori átfestést regisztráltak a képeken, és ezeket részben eltávolították. Jelentős méretű felületen kiegészítések készültek.
Röntgen, UV-lumineszcens felvétel és infravörös reflektogram készült.)
Bibliográfia:
Uj Magyar Sion 1 (1870), 374. – Bihar vármegye 1898, 122 sz. – Genthon 1948, 124. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964 164. – Urbach Zsuzsa: “Ego sum deus et homo”. Eine seltene Darstellung der Infantia Christi auf einem Triptychon des Christlichen Museums in Esztergom (Gran). In: Acta Histopriae Artium 36 (1993), 57-76. – Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi. Esztergom 2000, 123. – Lakatos-Balla2012, 277.
