A három asszony Krisztus sírjánál. Szárnyasoltár mozgószárnyának töredéke
1480-90 körül
fa, tempera
126 x 56
Ltsz. 56.566.1
A németalföldi elemeket szabadon felhasználó augsburgi festő különösen Krisztus passióját ábrázoló képeirőlismert. A részben körülvágott esztergomi táblakép, amely előterében a Krisztus üres sírját felfedező három asszonyt, hátterében pedig a "Noli me tangere" jelenetét ábrázolja, feltehetően egy Kálvária-oltár mozgószárnyát díszítette. A szakirodalom szerint párdarabja, amely Krisztus ruháitól való megfosztását mutatja, a stuttgarti Staatsgalerie-ben található.
Proveniencia:
Simor János vásárolta Regensburgban, Dengler dómvikáriustól 1876-ban.
Bibliográfia:
Maszlaghy 1891, 33. – Gerevich 1916, 825. – Hekler Antal: Ipolyi Arnold emlékezete. In: Századok LVII 1923, 242. – Lepold-Homor 1924, 97. – Gerevich 1928, 244-245. (Hans Schüchlin). – Genthon 1948, 136, 134.– Czobor 1955, 13. – Alfred Stange: Deutsche Malerei der Gotik VIII, München-Berlin 1957, 43 - 48. – Katalog der Staatsgalerie Stuttgart. Stuttgart 1957, 167 (az esztergomi képet Sírbatételként említi; az oltárt, Stange régebbi 1477 körülre való datálásával szemben, 1490 körülinek gondolja). – Mojzer 1958, 15 (sváb festő). – Bruno Bushart: Alfred Stange. Erganzungen und Berichtigungen zu “Deutsche Malerei der Gotik”, VIII Bd. In: Zeitschrift für Kunstgeschichte XXII.1959, 152-153, 17. kép (a stuttgarti tábla és az esztergomi összetartozása.) – Prokoppné 1960, 96. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 162 - 164, 314. – Végh János: XV. századi német és cseh táblaképek. Budapest 1967, 31-32. – Mucsi 1975, 25. – Cséfalvay 1993, 197 (Végh J).
Proveniencia:
Simor János vásárolta Regensburgban, Dengler dómvikáriustól 1876-ban.
Bibliográfia:
Maszlaghy 1891, 33. – Gerevich 1916, 825. – Hekler Antal: Ipolyi Arnold emlékezete. In: Századok LVII 1923, 242. – Lepold-Homor 1924, 97. – Gerevich 1928, 244-245. (Hans Schüchlin). – Genthon 1948, 136, 134.– Czobor 1955, 13. – Alfred Stange: Deutsche Malerei der Gotik VIII, München-Berlin 1957, 43 - 48. – Katalog der Staatsgalerie Stuttgart. Stuttgart 1957, 167 (az esztergomi képet Sírbatételként említi; az oltárt, Stange régebbi 1477 körülre való datálásával szemben, 1490 körülinek gondolja). – Mojzer 1958, 15 (sváb festő). – Bruno Bushart: Alfred Stange. Erganzungen und Berichtigungen zu “Deutsche Malerei der Gotik”, VIII Bd. In: Zeitschrift für Kunstgeschichte XXII.1959, 152-153, 17. kép (a stuttgarti tábla és az esztergomi összetartozása.) – Prokoppné 1960, 96. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 162 - 164, 314. – Végh János: XV. századi német és cseh táblaképek. Budapest 1967, 31-32. – Mucsi 1975, 25. – Cséfalvay 1993, 197 (Végh J).
