Szent Afra domborműves alakja, hátoldalán Szent Afra festett ábrázolása. Szárnyasoltár mozgószárnyának részlete
1490-1500
fenyőfa, hársfa, tempera
150 x 64 x 7,5
Ltsz. 56.910
Az oltárszárny egykori belső, ünnepi oldalát Szent Afra arany háttér előtt álló, domborműves alakja díszítette. Az aranyhátteret eredetileg talán vékony oszloppár keretezte, amely áttört indaornamentikát tartott. Ennek ma kis töredékei láthatóak a fölső keretlécen. Az alak lába alatti sáv eredetileg faragott díszítésnek, esetleg feliratnak adott helyet.
Szokatlan, hogy a tábla külső oldala is ugyancsak Szent Afra ábrázolását mutatja. A szent mögötti kék háttér töredéke csak a fetsmény jobb oldalán maradt fenn, itt figyelhető meg az alak fölötti festett indaornamentika részlete is.
A szent tisztelete különösen Augsburg környékén és sváb területen volt elterjedt, a faragvány stíluskapcsolatai és a háttérmustra típusa is sváb műhelyre utalnak.
Proveniencia:
Ipolyi-gyűjtemény “171. Oltárszekrény, egyik felén lapos dombormű: oszlophoz kötött női szent alakja (Szt. Afra), aranyalapon, igen durván átfestve. A hátlapon ugyanez a szent nő festve, sötét kék alapon. XV.-XVI. sz. Erősen átjavítva.” (Lakatos-Balla 291. old.) Téves az a leltárkönyvi bejegyzés, amely szerint Simor vásárolta 1884-ben a Schnütgen gyűjteményből.
Restaurálás:
1982 Szőnyi Zsuzsanna (domborműves oldal) , 1985 Tarbay Anna Mária (festett oldal).
Bibliográfia:
Genthon 1948 152. (Szent Katalinként azonosítja)
Szokatlan, hogy a tábla külső oldala is ugyancsak Szent Afra ábrázolását mutatja. A szent mögötti kék háttér töredéke csak a fetsmény jobb oldalán maradt fenn, itt figyelhető meg az alak fölötti festett indaornamentika részlete is.
A szent tisztelete különösen Augsburg környékén és sváb területen volt elterjedt, a faragvány stíluskapcsolatai és a háttérmustra típusa is sváb műhelyre utalnak.
Proveniencia:
Ipolyi-gyűjtemény “171. Oltárszekrény, egyik felén lapos dombormű: oszlophoz kötött női szent alakja (Szt. Afra), aranyalapon, igen durván átfestve. A hátlapon ugyanez a szent nő festve, sötét kék alapon. XV.-XVI. sz. Erősen átjavítva.” (Lakatos-Balla 291. old.) Téves az a leltárkönyvi bejegyzés, amely szerint Simor vásárolta 1884-ben a Schnütgen gyűjteményből.
Restaurálás:
1982 Szőnyi Zsuzsanna (domborműves oldal) , 1985 Tarbay Anna Mária (festett oldal).
Bibliográfia:
Genthon 1948 152. (Szent Katalinként azonosítja)
