Az egykori selmecbányai főoltár négy táblaképe
1506
hársfa, festett, aranyozott
Krisztus az Olajfák hegyén. Merevszárny részlete.
Ltsz. 55.101
159,2 x 80 cm
A négy festmény eredetileg a selmecbányai Szent Katalin-templom, esetleg az Óvárban található Miasszonyunk templom főoltárának hétköznapi oldalához tartozott, annak alsó regiszterét díszítette. A fölső sort a (mára elveszett) Angyali üdvözlet, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Vizitáció, a hontszentantali plébániatemplom tulajdonában lévő Születés és a Lille-i Musée des Beaux-Arts-ba került Királyok Imádása alkotta.
A Keresztény Múzeumban őrzött Keresztvitel- és a Kálvária-ábrázolás hátoldalain fennmaradt lenyomatok arra utalnak, hogy a mozgószárnyak egykori ünnepi oldalát domborműves kompozíciók díszítették, ezek bekarcolt körvonala és az őket körülvevő laparanyozás nyomai ma is jól láthatóak. A jobb oldali merevszárnyhoz tartozó Feltámadás-tábla hátoldalának jobb fölső sarkában talán Szent Katalin lefejezését mutató vázlatrajz figyelhető meg.
A legújabb kutatások további műveket (rajzokat, táblaképeket és egy falképet is) MS mesternek tulajdonítanak, az új attribúciók alapján pedig úgy tűnik, a festő korai éveit Nürnbergben töltötte, Albrecht Dürer közvetlen közelében, majd 1500 körül Bécsben telepedett meg. Felmerült a bécsi Michel Schröterrel való azonosítás lehetősége.
Proveniencia:
Az oltárretábulum, amelyet MS mester táblaképei díszítettek, a 18. században a selmecbányai Szent Katalin templomban állt. Elbontontását követően a festmények szétszóródtak a környező templomokban. A Keresztény Múzeum négy képét a Koháry-Coburg herceg tulajdonából, Hontszentantalról vásárolta Simor János 1891 előtt.
Restaurálás:
1915, 1925 Endrődi Sebestyén. 1956, 1959, 1968 Varga Dezső (tisztítás, tömítés, retusálás), 1996 Varga Dezső. 2023 festéstechnikai vizsgálatok OMRRK (Galambos Éva, Horváth Mátyás, Karlik Máté, May Zoltán, Tuzson Eszter)
Bibliográfia: (válogatás):
“Magnificat anima mea Dominum”. MS mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára. (Szerk. Mikó Árpád, Poszler Györgyi). Magyar Nemzeti Galéria. Budapest 1997 (a teljes korábbi irodalommal). – Martin Šugár: VPLYV Martina Schongauera na Majstra MS. In: Ars, 2001, 2-3, 127-151. – Martin Šugár: Neskorogotické tabuľové maliarstvo v oblasti stredoslovenských banských miest. In: Pozsony 2003, 475 - 497. – Pozsony 2003, 475, 477, 485, 487, 491, 492, 735, 736, 747, 763, 764. – Mojzer Miklós: A történeti MS mester sive Martinus Swarcz seu Martinus Niger alias Marcin Czarny, Veit Stoss krakkói főoltárának festője (I. rész. Krakkó, 1485-ben és előtte.) In: Művészettörténeti Értesítő LV. 2006, 223-250. – Mojzer Miklós: II. Teil. Krakau und Nürnberg im Jahr 1477 und davor. In: Annales de la Galerie Nationale Hongroise / A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve XXV. 2005–2007, No 10, 2008, 91 - 140). – Dusan Buran: Pôvodný hlavný oltár Majstra MS. In: Kostol sv. Kataríny v Banskej Štiavnici – klenot neskorej gotiky na Slovensku. Banská Štiavnica, 2017, 91 - 129. – MS mester és kora (Szerk. Endrődi Gábor - Kocsis Alexandra - Pattantyús Manga - Sarkadi Nagy Emese). Kiáll. Kat. Szépművészeti Múzeum Budapest 2025.
A négy festmény eredetileg a selmecbányai Szent Katalin-templom, esetleg az Óvárban található Miasszonyunk templom főoltárának hétköznapi oldalához tartozott, annak alsó regiszterét díszítette. A fölső sort a (mára elveszett) Angyali üdvözlet, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Vizitáció, a hontszentantali plébániatemplom tulajdonában lévő Születés és a Lille-i Musée des Beaux-Arts-ba került Királyok Imádása alkotta.
A Keresztény Múzeumban őrzött Keresztvitel- és a Kálvária-ábrázolás hátoldalain fennmaradt lenyomatok arra utalnak, hogy a mozgószárnyak egykori ünnepi oldalát domborműves kompozíciók díszítették, ezek bekarcolt körvonala és az őket körülvevő laparanyozás nyomai ma is jól láthatóak. A jobb oldali merevszárnyhoz tartozó Feltámadás-tábla hátoldalának jobb fölső sarkában talán Szent Katalin lefejezését mutató vázlatrajz figyelhető meg.
A legújabb kutatások további műveket (rajzokat, táblaképeket és egy falképet is) MS mesternek tulajdonítanak, az új attribúciók alapján pedig úgy tűnik, a festő korai éveit Nürnbergben töltötte, Albrecht Dürer közvetlen közelében, majd 1500 körül Bécsben telepedett meg. Felmerült a bécsi Michel Schröterrel való azonosítás lehetősége.
Proveniencia:
Az oltárretábulum, amelyet MS mester táblaképei díszítettek, a 18. században a selmecbányai Szent Katalin templomban állt. Elbontontását követően a festmények szétszóródtak a környező templomokban. A Keresztény Múzeum négy képét a Koháry-Coburg herceg tulajdonából, Hontszentantalról vásárolta Simor János 1891 előtt.
Restaurálás:
1915, 1925 Endrődi Sebestyén. 1956, 1959, 1968 Varga Dezső (tisztítás, tömítés, retusálás), 1996 Varga Dezső. 2023 festéstechnikai vizsgálatok OMRRK (Galambos Éva, Horváth Mátyás, Karlik Máté, May Zoltán, Tuzson Eszter)
Bibliográfia: (válogatás):
“Magnificat anima mea Dominum”. MS mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára. (Szerk. Mikó Árpád, Poszler Györgyi). Magyar Nemzeti Galéria. Budapest 1997 (a teljes korábbi irodalommal). – Martin Šugár: VPLYV Martina Schongauera na Majstra MS. In: Ars, 2001, 2-3, 127-151. – Martin Šugár: Neskorogotické tabuľové maliarstvo v oblasti stredoslovenských banských miest. In: Pozsony 2003, 475 - 497. – Pozsony 2003, 475, 477, 485, 487, 491, 492, 735, 736, 747, 763, 764. – Mojzer Miklós: A történeti MS mester sive Martinus Swarcz seu Martinus Niger alias Marcin Czarny, Veit Stoss krakkói főoltárának festője (I. rész. Krakkó, 1485-ben és előtte.) In: Művészettörténeti Értesítő LV. 2006, 223-250. – Mojzer Miklós: II. Teil. Krakau und Nürnberg im Jahr 1477 und davor. In: Annales de la Galerie Nationale Hongroise / A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve XXV. 2005–2007, No 10, 2008, 91 - 140). – Dusan Buran: Pôvodný hlavný oltár Majstra MS. In: Kostol sv. Kataríny v Banskej Štiavnici – klenot neskorej gotiky na Slovensku. Banská Štiavnica, 2017, 91 - 129. – MS mester és kora (Szerk. Endrődi Gábor - Kocsis Alexandra - Pattantyús Manga - Sarkadi Nagy Emese). Kiáll. Kat. Szépművészeti Múzeum Budapest 2025.
