4. Németalföldi festészet (15-16. sz.)

A Keresztény Múzeum gyűjteményének kimagasló remeke, a flamand reneszánsz festészet egyik főműve ez a kép. Karel van Mander így írt 1604-ben a mesterről: „…Hemessen nagy alakokat festett és sok tekintetben gyakorlott, jártas és ugyanakkor szokatlan volt.” Íme egy nagyalakos „és ugyanakkor szokatlan” kompozíciója a monumentálisan felmagasodó Keresztvivő, emberként szenvedő atlétatestű Krisztusról és az őt gúnyoló, karikatúraszerűen torzítva ábrázolt poroszlókról. Baloldalt portrészerűen ábrázolt római katonákat látunk kisebb léptékben. A nagyalakos kompozíciók divatját az Itáliában járt flamand mesterek honosították meg. Őket nevezzük romanistáknak, tehát Rómát megjárt mestereknek, mivel az itáliai érett reneszánsz formavilágát hozták magukkal. A közéjük sorolható Hemessen nem járt Itáliában. A flamand tradíció jegyében vonzódott a komikum moralizáló ábrázolásához is. Ezt a kompozícióját több példányban is elkészítette.