Szelencék
18-19. sz.
A szelencék az intim műfajhoz tartoznak, kedvelt ajándéktárgyak voltak. Általában két feladatot láttak el: a férfiak tubák (őrölt dohánypor), a nők legtöbb esetben púder tartására használták. Virágkoruk a 18-19. század volt. Készülhettek nemesfémből, fél-drágakőből, porcelánból, lakkból, elefánt-csontból, puszpáng-fából, üvegből. Díszítésük nagyon sokszor miniatúra-festés – nem ritkán híres mesterektől –, vagy faragás, vésés, mozaik. A miniatúrák legtöbb esetben férfi (ha nő adta), vagy női portré (ha férfi adta kedvesének). Bőven van tájkép-ábrázolás, s nem ritka a humoros, sőt pajzán kép sem. Elterjedt volt e divatcikk Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Itáliában. A Keresztény Múzeumnak közel 500 darab szelencéje van, melyek a San Marco-gyűjteménnyel kerültek Esztergomba.
Cs.P.
