Cserépkályha
Salzburg, 1570 körül
Az oroszlánformájú lábakon álló késő-reneszánsz cserépkályha pazar díszítésében figuratív jelenetek is helyet kaptak. Az előoldal fölső jelenetén Tóbiás jelenik meg, akit Rafael arkangyal a halhoz vezetett, hogy annak epéjével apja vakságát meggyógyítsa (Tóbiás 6, 2-9). Alatta Éva teremtésének a középkorban szokásos ábrázolását láthatjuk: a Teremtő az első asszonyt az alvó Ádám oldalából, a borda helyéről húzza elő (Teremtés 2, 20-22). A kályha oldalán két címert és az ószövetségi Sámson életéből vett jeleneteket találunk: Sámson az oroszlánnal harcol, Gáza városának kapuszárnyait viszi, majd kidönti a filiszteus fejedelmi ház oszlopait (Bírák 14, 16). A cserépkályha, mint új típusú fűtőberendezés, a mai Svájc területén jelent meg a 13. században. A hideg Közép- és Kelet-Európai területeken hamar kedveltté vált számos előnye miatt: fűtőhatásfoka jó, a szobában tartózkodók zavarása nélkül, kívülről fűthető, füstöt nem enged a szoba légterébe. Torony formájú szerkezete reprezentatív dekorációra kiválóan alkalmas volt. Ez a darab San Marco gróf iparművészeti tárgyakban gazdag főúri gyűjteményéből került a Keresztény Múzeumba.
S.D.