Keresés

1. Későgótikus magyarországi festészet és szobrászat (15-16. sz.)

Kolozsvári Tamás
(működött az 1420-as években, feltehetőleg Budán)

Kálvária-oltár
1427
tempera és arany, fa
középkép mérete: 242 x 177 cm
Ltsz. 54.3-10

A magyarországi szárnyasoltár-festészet egyik legszebb darabja a garamszentbenedeki bencés apátsági templom egyik mellékoltárára készült. A 19. században elégett, de másolatban fennmaradt predella latin nyelvű felirata tartalmazza a készítés évét, és megnevezi a keresztfa tövében térdelve imádkozó donátort, Petösfia Miklóst, győri kanonokot, a budai várkápolna kántorát, aki a Thomas de Coloswarnak nevezett festőt az oltárkép megfestésével megbízta. A kiemelkedő színvonalú alkotó a közép-európai ún. internacionális gótika kései, összefoglaló jellegű, de önálló, egyéni formanyelvét megtaláló mestere. Mindenek előtt a kortárs cseh táblakép festészethez és a kódexfestészethez való kötődése mutatható ki. Olyan új problémakör is foglalkoztatja, mint a perspektivikus ábrázolás és az arcok portrészerű megjelenítése. Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) és német-római császár udvari művészeti köréhez tartozhatott, akit itt elegáns lovagként, a Kereszt alatt jobbra látható római százados képében meg is jelenített. A mozgatható szárnyak belső oldalán a szenvedéstörténet jelenetei közül az Olajfák hegye, a Keresztvitel, a Feltámadás és a Mennybemenetel látható. Csukott állapotában négy szent életét állította példázatként a megrendelő a szerzetesek és hívek elé. Szent Benedek, Szent Egyed, Szent Miklós legendájának csodás elemei mind utalások az Oltáriszentség titkára, benne Jézus Krisztus keresztáldozatára. A negyedik külső kép elveszett. Az oltár 1872 körül, az apátsági templom neogótikus felújítása előtt, eredeti kerete nélkül, szétszedett állapotban került Simor János érsek képtárába.
K.I.
A gyűjtemény nyitóoldaláraKövetkező műtárgy
Feltámadás
Feltámadás
Kálvária-oltárKálvária-oltár