Főoldalra

Keresés



Időszaki kiállítások

MAGYAR-SZENT-KÉP
alkotóművészeti pályázat és kiállítás 2016. október 15-december 31.



MAGYAR – SZENT – KÉP a több száz éves szentkép műfaj további útkeresése kortárs alkotók művein keresztül. Kiállítás az esztergomi Keresztény Múzeumban

A római katolikus hívek körében elterjedt elnevezéssel szentképek-nek nevezzük manapság azokat a nagy példányszámban forgalomba kerülő, sokszorosító eljárással készült kisméretű lapocskákat, melyek jellemzően szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. Újabban megjelentek a természetfotókat, egyéb művészi fotókat, híres művek reprodukcióit bemutató darabok. A képoldalon és/vagy hátoldalon illeszkedő szövegeket is olvashatunk. Az ábrázolás címét, a készülés alkalmát, idejét tudhatjuk meg a feliratokból, de gyakori a szentírási idézet is. Sokan gyűjtik, örvendve viszik haza a szentképeket zarándoklatról, egyházi eseményről, mint emléktárgyat. A szentképek előállításának, árusításának, ajándékozásának és meghitt szemlélésének szokását a történészek a középkori kolostori kultúrából eredeztetik. A vallásos ember mindig nagy becsben tartotta a kis lapokat, melyek persze múlandóak is voltak anyaguknál, esetleg elavult, régiesnek tűnő stílusuknál fogva. A drágább egyedi, pergamenre, majd selyemre, papírra festett darabokat idővel a sokszorosító grafikai eljárással készített nyomatok szorították ki a használatból. A szentkép, mint szakrális ábrázolást hordozó műfaj ma is él. Gyakran éri azonban a vád, hogy giccsessé és valójában semmitmondóvá lett egyszerű előadásmódja, olcsó csillogása miatt. Áttört szegélydísze, aranyozásra emlékeztető fényessége mintha kiüresedett volna. A magas művészet nézőpontjából megfogalmazható jogos kritikai észrevételek ellenére, a szentképek továbbra is közkézen forognak, népszerűségük töretlen. Emléktárgy funkciójuk, könnyen érthető vallásos tematikájuk az igen olcsón, vagy ingyenesen való elérhetőségük miatt sem tűnnek el a hívek életéből.

A 2015-ben a Keresztény Múzeum Alapítvány és támogatói által meghirdetett pályázat célja a műfaj kortárs lehetőségeinek feltérképezése volt. A kiírás három magyar szent figurális ábrázolását követelte meg és tekintetbe kellett venniük a művészeknek az kis méretben való sokszorosíthatóság feltételeit is. A zsűri 46 pályázóból 33-nak adott lehetőséget a kiállításra. Első díjat nem osztott ki, és a megosztotta a második és harmadik díjat is. Megosztott második díjat Orrné Egri Erzsébet és Xantus János kapott, megosztott harmadik díjjal pedig Bessenyei Bence, Simon András, Szabó Klára Petra térhetett haza a megnyitóról.

A beérkezett pályaművek többségén a régebbi formai megoldások újabb változataival találkozhatunk: népiesen naiv, elbeszélő ábrázolásmódtól a vonalrajzon át a realisztikus figurák megjelenéséig széles a kínálat. A hagyománykövetés mellett formabontó kísérletekkel is szembesülhetünk, utóbbiaknál azonban az egyértelmű felismerhetőséget kérte számon a zsűri, hiszen a kifejezetten önkényes ikonográfia program kevésbé válhat kedvére a széles befogadói közösség számára. A művészek és a szentkép előállítók közötti jövőbeli kapcsolatfelvétel, egymás céljainak megismerése, segítése eredményezheti majd az újabb, esztétikus, jellemzően XXI. századi szentképek elterjedését.

A pályázat támogatói: Semper Serviens Kft, Esztergom – Pilisszentkereszt; Csongrád Megyei Kegyeleti Kft., Hódmezővásárhely; Jószív Temetkezési Kft. Győr; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft.,Nyíregyháza; Somogy Megyei Temetkezési Kft., Kaposvár


Korábbi kiállításaink