Petrás Mária és Szekeres Erzsébet kiállítása

Szép Szűz Mária

Petrás Mária keramikusművész és
Szekeres Erzsébet textilművész kiállítása
2009. szeptember 12-november 30.

A Mária szeplőtelen fogantatásának tanát és ikonográfiáját történetiségében feltáró tárlattal egy időben rendezzük meg két olyan kortárs alkotóművész közös kiállítását, akik mély keresztény elhivatottságukról, a vallásos témákhoz való szoros kötődésükről ismertek. Mindketten örömmel fogadták el a múzeum felkérését, hogy az utóbbi években készült és elsősorban Máriához kapcsolódó műveiket bemutassák. Az Immaculata mint képtípus megfogalmazása eddigi életművükben csak elvétve és áttételesen fordult csak elő, de a felvetett téma felkeltette az érdeklődésüket és ihletet merítettek belőle. Új művek születtek a Mária tiszteletére, hogy az ő életpéldáját s a rajta keresztül megnyilvánuló isteni kegyelmet a művészi szépséggel fejezzék ki.

Petrás Mária moldvai csángó környezetben nőtt fel. Életét, művészetét átszövi a gyermekkor, a fiatal felnőtt kor szépséges világa, melytől csak földrajzilag szakadt az anyaországi áttelepülés révén. Szíve, lelke őrzi a család, a tágabb közösség történelmét, hétköznapjait, hitét és reményeit. Habár kijárta a kortárs művészképzés valamennyi iskoláját, nem tágít attól a formai és tartalmi anyanyelvtől, melybe beleszületett. Tovább csiszolja, finomítja a Biblia tanítására épülő évezredes hagyományokat. Jézus és Mária a elődök számára ugyanúgy iránytű volt, mint Petrás Mária számára manapság. Témát, formát és mindenek előtt megbízható, tiszta szellemiséget ad. Samottból készített, díszes mázzal kiégetett művei a Mária ábrázolások történetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Hiteles képet adnak a múltról és a jövőbe mutatnak. Tárgyai technikai igényességük, az alapanyagok kiválasztása és kísérletező használata révén belehelyezkednek a XX-XXI. század hétköznapi elvárásaiba, nem tagadják meg azok hasznosságát. A keresztény gyökerekhez való ragaszkodás tágabb, időtlenebb keretet teremt a plasztikáknak.

Szekeres Erzsébet varrottasai egy mind technikában, mind tematikailag igen összetett életmű részét képezik. A művésznő egyéb textilmunkái, a falikárpitok tervezése és szövése mellett rajzol, fest, bélyeget tervez. Munkáiban közös elem a hagyománytisztelet, a nemzeti örökség megismerésének és folytatásának szándéka. Gyakran választ olyan témát, amely lehetőséget ad sorozatok elkészítésére, ahogy például a népmesék, a magyar szentek esetében láthattuk. A világi és egyházi történelem nagyjai közé már korábban beillesztette Jézus anyját. Reformátusként olyan finom találkozási pontokat talál meg, hogy az néhol feloldhatatlannak tűnő ellentétek közt utat kereső teológusokat is elgondolkoztathatja. Szekeres Erzsébet Gödöllőn él, a Galga menti népművészetben találta meg azt a kifejezésmódot, mellyel a régi, egyszerű asszonyok közvetlenségével és végtelen ötletességével, szabad fantáziájával tud beszélni életről, halálról, vallásról. Absztrakt formák és természeti motívumok, az emberi figurák egymást erősítve töltik ki vásznait.

Petrás Mária énekművészete a világ magyarjainak örömét szolgálja. Az ő ötletének köszönhető a kiállítás címét is. A népdalok, a templomi népénekek, köztük a reformátusok zsoltárai, a katolikusok máriás dallamai egyaránt kísérhetik gondolatban a kiállítás megtekintését.

Kontsek Ildikó
(részlet A Makulátlan című katalógus szövegéből)