Mária halála-triptychon
1440 körül
fa, tempera
középkép kerettel: 129 x 91 cm, oltárszárny kerettel: 127 x 45,5 cm
Alexandriai Szent Katalin. Szárnyasoltár jobb oldali merevszárnya
Ltsz. 55.109
130 x 50 cm (festett felület: 129 x 47 cm)
Az Alexandriai Szent Katalint ábrázoló táblakép eredetileg az oltár jobb oldali, míg párdarabja, a Szent Borbálát mutató (55.108) annak bal oldali merevszárnyát alkotta. Blasius Höfel gyűjteményének 1839-es árverési katalógusa 17-es számon, a Mária halála-szárnyasoltárral (56.492) egy szerkezetben említi a képeket. Az említett oltár szárnyainak külső oldalán látható Angyali Üdvözlet-ábrázolás részleteivel mutatott számos hasonlóság erősen valószínűvé teszi, hogy a női szenteket mutató táblaképek eredetileg is ennek a Bécsben vagy Bécs környékén készült oltárnak a részét képezték, annak merevszárnyai voltak. A méretek közötti kis különbségek a merev- és a mozgószárnyak közötti szokott méretbeli eltéréssel magyarázhatóak.
A merevszárnyak és az oltár középképének hátoldalán fekete, szénnel (?) készült vázlatrajzok vehetőek ki.
Ugyancsak Blasius Höfel gyűjteményében az oltár a Keresztény Múzeumban 55.110-es leltári számon nyilvántartott, szintén Bécs környékéről származó predellával is össze volt építve. Ez a predella azonban biztosan nem tartozott a Mária halála-oltárhoz, az egységként való bemutatás tévesnek tekinthető.
Proveniencia:
Blasius Höfel 1839-ben Karl Lemannhoz került gyűjteményéből vásárolta Ipolyi
Arnold. A két tábla hátoldalán fehér krétával jelzett 17-es szám talán az 1839-es árverési katalógus sorszáma."85. és 86. Két oltárszárny; egyiken szt. katalin, a másikon szt. Borbála, arany csillagokkal behintett sötét vörös alapon. XV. sz. végéről." Lakatos-Balla 2012, 281.
Restaurálás:
1979-ben röntgenfelvételek készültek.
Bibliográfia:
Verzeichniss 1839, 17. sz. – Frimmel 1914, 176-177. – Gerevich 1930, 86. – Pigler 1934, 132-134. – Genthon 1948, 16. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 151. – Mucsi 1975, 21. – Lakatos-Balla 2012, 281.
Az Alexandriai Szent Katalint ábrázoló táblakép eredetileg az oltár jobb oldali, míg párdarabja, a Szent Borbálát mutató (55.108) annak bal oldali merevszárnyát alkotta. Blasius Höfel gyűjteményének 1839-es árverési katalógusa 17-es számon, a Mária halála-szárnyasoltárral (56.492) egy szerkezetben említi a képeket. Az említett oltár szárnyainak külső oldalán látható Angyali Üdvözlet-ábrázolás részleteivel mutatott számos hasonlóság erősen valószínűvé teszi, hogy a női szenteket mutató táblaképek eredetileg is ennek a Bécsben vagy Bécs környékén készült oltárnak a részét képezték, annak merevszárnyai voltak. A méretek közötti kis különbségek a merev- és a mozgószárnyak közötti szokott méretbeli eltéréssel magyarázhatóak.
A merevszárnyak és az oltár középképének hátoldalán fekete, szénnel (?) készült vázlatrajzok vehetőek ki.
Ugyancsak Blasius Höfel gyűjteményében az oltár a Keresztény Múzeumban 55.110-es leltári számon nyilvántartott, szintén Bécs környékéről származó predellával is össze volt építve. Ez a predella azonban biztosan nem tartozott a Mária halála-oltárhoz, az egységként való bemutatás tévesnek tekinthető.
Proveniencia:
Blasius Höfel 1839-ben Karl Lemannhoz került gyűjteményéből vásárolta Ipolyi
Arnold. A két tábla hátoldalán fehér krétával jelzett 17-es szám talán az 1839-es árverési katalógus sorszáma."85. és 86. Két oltárszárny; egyiken szt. katalin, a másikon szt. Borbála, arany csillagokkal behintett sötét vörös alapon. XV. sz. végéről." Lakatos-Balla 2012, 281.
Restaurálás:
1979-ben röntgenfelvételek készültek.
Bibliográfia:
Verzeichniss 1839, 17. sz. – Frimmel 1914, 176-177. – Gerevich 1930, 86. – Pigler 1934, 132-134. – Genthon 1948, 16. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 151. – Mucsi 1975, 21. – Lakatos-Balla 2012, 281.
