A Prímási Palota 125 éves épülete. Előzmények, tervek, termek.

A régi és az új palota

2008. március 15 - május 12.
A Prímási Palota 125 éves épülete. Előzmények, tervek, termek

Helyszín: Keresztény Múzeum, Régi Képtár, földszinti kiállítótermek

1883. január 21-én ünnepi keretek között helyezték el az esztergomi Prímási Palota zárókövét és szentelték fel a házi kápolna oltárát. 125 esztendeje ezzel az eseménnyel zárult a rezidencia átépítése, ami a jelenlegi méretét és a számos intézményt magában sűrítő kialakítását eredményezte. Rövid, alig két év alatt felépült hatalmas tömbje, méltóságteljes homlokzatai, számos gyűjteményt magába foglaló gazdagsága miatt a palotát már az elkészülése után a „kis Vatikán” jelzővel illették. Az épületen azóta sem külső, sem jelentős belső átalakítás nem történt, több terme változatlanul, egyes bútorai épségben maradtak fenn az eltelt évtizedek alatt. A főbejárattól a szalonokig tartó reprezentatív térsor pompája, a konyha minden igényt kielégítő berendezései vagy a prímási levéltár és könyvtár célszerű, biztonságos kialakítása ugyanakkor a kortársak és az utókor elismerését is kiváltották. Kivételes értékeit a Palota részben azért őrizhette meg, mert mindvégig megmaradt az eredeti szerepkörében – ez kevés 19. század végi magyar palotának jutott osztályrészül.

A díszlépcsőház az előcsarnok felől

Szokatlan alkalom az is, hogy egy épületet bemutató tárlatnak a helyszínen lévő kiállítóhely adhat otthont. Az egykor élelmiszerkamraként épült két helyiségben 1982-ben nyílt meg a Keresztény Múzeum időszaki kiállítótere, s most a rezidencia múltja elevenedik meg a látogatók előtt a falakon. A kiállítás a korábban itt állt épület, valamint annak kertje történetét tárgyalva válogatást ad az építkezéshez készült tervrajzokból, miközben jelenkori fényképfelvételek segítségével bepillantást enged az elkészült rezidencia korhű termeibe is. Az itt látható dokumentumokat és az épületet részletesebben a 125 éves évforduló alkalmából megjelenő könyv ismerteti. A kötet a Palotáról szóló első összefoglalásként készül, bemutatóját áprilisra tervezzük.

A tárlaton szereplő tervrajzok a Prímási Levéltár Tervrajzgyűjteményéből származnak, a fényképfelvételeket Mudrák Attila, a Keresztény Múzeum műtárgyfotósa készítette.

A nagykonyha belső képe

Kiállítási koncepció, rendezés: Istvánffy Miklós, művészettörténész (Prímási Levéltár)

Kerttörténet: Borsodi Zsófia, tájépítész mérnök

Kivitelezés: Kovács Ferenc, gondnok (Keresztény Múzeum)

Tervrajz-előkészítés: Kovács Péter, papír-restaurátor