Soproni Horváth József kiállítás

SOPRONI HORVÁTH József
1891-1961
Kemensszentpéteren született, iskoláit Keszthelyen végezte. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Bosznai István, Edvi Illés Aladár és Réti imre, a nagybányai művésztelepen Thorma János voltak a mesterei. 1921-től élete végéig Soprpnban élt és dolgozott, mint festőművész és rajztatnár.
Műfajteremtő mestere lett választott festési módszerének, az akvarellnek: a vízfestést az olajfestészettel egyenrangúvá emelte. Nagyméretű akvarell akt- és zsánerképeivel vált ismertté. Műveit és munkásságát 1921-1954 között 21 alkalommal díjazták és tűntették ki. Mind terjedelemben, mind minőségben sokoldalú, óriási életművet hagyott hátra. Ez az életmű Soproné, ott található hagyatékának emlékmúzeuma.

Mindvégig rejtőzködve élt és megszállottan dolgozott. Világnézetét, művészeti elveit soha, a legnehezebb években sem adta fel, nem változtatta meg. Ez az attitűd – noha hatása és népszerűsége nagyvolt és ma is az – megakadályozta abban, hogy őt „a provinciában alkotót” a hivatalos elismerés az őt megillető helyre, a XX. századi magyar képzőművészet kanonizált alakjai közé emelje.

A művész leszármazottai – hagyatékénak fenntartói – számára minden emlékkiállítás, mint ez is, különleges alkalom arra, hogy az aukciós forgalomtól elzárt képanyag és az életmű nagyobb nyilvánosság elé kerüljön. Az emlékkiállítás anyagát a Soproni Múzeumban, a Soproni Horváth József Gyűjteményben és a Polgármesteri Hivatalban őrzött művekből válogatták.