PUNYA - egy falat kenyér
Szöveg: Versegi Beáta Mária
Illusztráció: Ráczné Kalányos Gyöngyi
A reprodukcióban közölt tizennégy festmény
a Keresztény Múzeum gyűjteményében található
Előszó: Dr. Török Csaba teológiai tanár
Szerkesztő: Kontsek Ildikó
Az interjúkat Leitner Veronika készítette
Fotó: Csortos Szabolcs, Mudrák Attila
Kiadványterv: Peternák Zoltán
Nyomdai kivitel: Pannónia Nyomda Kft.
Kiadó: Keresztény Múzeum, Esztergom, 2020.
A megjelenést támogatta: Az 52. Budapesti Eucharisztikus Kongresszus Titkársága
96 oldal, ill., színes, keménytáblás, 225 mm x 125 mm
ISBN: 978-963-7129-32-2
Részletek a kötet bevezetőjéből és az alkotók bemutatása:
Dr. Török Csaba teológiai tanár bevezetőjéből:
Van-e helye a Szentföld kétezer évvel ezelőtti nemzetiségi statisztikáiban egy cigánykaravánnak? Az okosak könnyen azt felelhetik erre: nincs, ez elképzelhetetlen. De van-e helye ennek a karavánnak az Isten szívében? A II. Vatikáni Zsinat megrendítő szavai jutnak eszünkbe: „Mivel Ő [Krisztus] az emberi természetet fölvette, nem elemésztette, e természet magától értetődően bennünk is nagy méltóságra jutott. Isten Fia ugyanis megtestesülésével valamiképpen minden emberrel egyesült. Emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkodott, emberi akarattal cselekedett, emberi szívvel szeretett. Szűz Máriától születvén valóban egy lett közülünk, a bűnt kivéve mindenben hasonló lett hozzánk.” (Gaudium et spes, nr. 22) Igen, Jézus roma is lett, aki táncban, énekben, ünnepben, lakomában, de ínségben, nyomorúságban, megpróbáltatásban is egy lett az övéivel. Szent Pál apostol írja, de ha rá igaz ez a szó, hát még ezerszer inkább Jézusra: „A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek.” (1Kor 9,22)
Nagyon bölcs ez a történet, mert nem idealizálja a szereplőit. Van itt gonoszság, emberi gyarlóság, megjelenik a bűn, s megannyi apró vagy nagyobb vétek, ami hol a szívünk esendő - ségéből, hol a természetünk törékenységéből, hol pedig a körülmények durvaságából adódik. Ugyanakkor újra meg újra feltűnik az osztozás és vendégszeretet öröme, a segítségnyújtás és a jólelkűség. Nem hibátlan mintákat „költő” legenda ez, hanem emberi, egyszerű és mégis magával ragadó elbeszélés, amelyben olykor még Jézusnak is egy-egy meglepő vonását látjuk meg, amiről nem számol be közvetlenül és kifejezett módon a Szentírás.
Versegi Beáta Mária nővér történetéhez egy roma művész, Ráczné Kalányos Gyöngyi készítette az illusztrációkat. Ezek a maguk őszinteségében és közvetlenségében tökéletesen illeszkednek a szöveghez, de egyszersmind az evangéliumhoz is. Egy ma élő roma sors tükrében mutatják meg egymás után sorban a szépet és a nehezet, a vidámat és a szomorút. Nem történeti album ez, ahogyan megszokhattuk a képes bibliákban. Nem oktató ábrák, s nem is okosan kigondolt „allegóriák”. A képeken felbukkanó alakok ma is szembe jöhetnek velünk az utcán. A természet és az épületek, az asztalok és ételek ma sem idegenek tőlünk. Napjaink romáinak életvalósága ez, amelyben újra meg újra felbukkan Mária és Jézus, s még megannyi bibliai alak.
A punya a cigánykenyér. A kenyérszaporítás kenyere. Krisztus asztalának a kenyere. Szegényes, mégis szeretetben gazdag eledel. Megtörésre termett. Olyan, ami fölött a mindennapjaink sodrában is jólesik kimondani a hála és az áldás szavait. Az Emmánuel, a „köztünk élő Isten” jóízű, tápláló, „köztünk élő” kenyere ez.
Ráczné Kalányos Gyöngyi roma származású, komlói születésű magyar grafikus és festő, a modern naiv művészet képviselője. Pécsen él, öt gyermek édesanyja, özvegy. Felsőfokú szakképesítést a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolán szerzett csecsemő- és gyermekszakgondozó szakon, tizenöt éve dolgozik egy pécsi bölcsődében. Képei gyakran jelennek meg önálló budapesti, pécsi kiállításokon, illetve hazai és külföldi vándorkiállítások részeként; munkái a Roma Parlament állandó kiállításán, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében láthatók.
Gyöngyi számtalan kihívással, megpróbáltatással nézett szembe, mire élete célba ért. Útja a komlói Kossuth-aknai cigány - telepről indult, később dolgozott tejüzemben, vágóhídon, bányában is, ám legnagyobb szenvedélyével, a festéssel a legnehezebb időszakokban sem hagyott fel.
Versegi Beáta Mária a Nyolc Boldogság Közösség szerzetesnővére, a Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus oktatási referense. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában. Jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára és különböző felnőttképzési intézmények oktatója. Szupervizorként, életvezetési tanácsadóként (coachként) és trénerként is foglalkozik humán fejlesztéssel. Több teológiai könyv és tanulmány szerzője. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában a Terezianum Egyetemen. Beáta nővér mély, belső elhívásra fogott a Punya – egy falat kenyér történetének megírásába, melyhez Istentől kért támogatást. A segítség lelkes alkotók, munkatársak révén érkezett, így a mesekönyvnek induló Punya hamarosan összművészeti projektté nőtte ki magát.
Szöveg: Versegi Beáta Mária
Illusztráció: Ráczné Kalányos Gyöngyi
A reprodukcióban közölt tizennégy festmény
a Keresztény Múzeum gyűjteményében található
Előszó: Dr. Török Csaba teológiai tanár
Szerkesztő: Kontsek Ildikó
Az interjúkat Leitner Veronika készítette
Fotó: Csortos Szabolcs, Mudrák Attila
Kiadványterv: Peternák Zoltán
Nyomdai kivitel: Pannónia Nyomda Kft.
Kiadó: Keresztény Múzeum, Esztergom, 2020.
A megjelenést támogatta: Az 52. Budapesti Eucharisztikus Kongresszus Titkársága
96 oldal, ill., színes, keménytáblás, 225 mm x 125 mm
ISBN: 978-963-7129-32-2
Részletek a kötet bevezetőjéből és az alkotók bemutatása:
Dr. Török Csaba teológiai tanár bevezetőjéből:
Van-e helye a Szentföld kétezer évvel ezelőtti nemzetiségi statisztikáiban egy cigánykaravánnak? Az okosak könnyen azt felelhetik erre: nincs, ez elképzelhetetlen. De van-e helye ennek a karavánnak az Isten szívében? A II. Vatikáni Zsinat megrendítő szavai jutnak eszünkbe: „Mivel Ő [Krisztus] az emberi természetet fölvette, nem elemésztette, e természet magától értetődően bennünk is nagy méltóságra jutott. Isten Fia ugyanis megtestesülésével valamiképpen minden emberrel egyesült. Emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkodott, emberi akarattal cselekedett, emberi szívvel szeretett. Szűz Máriától születvén valóban egy lett közülünk, a bűnt kivéve mindenben hasonló lett hozzánk.” (Gaudium et spes, nr. 22) Igen, Jézus roma is lett, aki táncban, énekben, ünnepben, lakomában, de ínségben, nyomorúságban, megpróbáltatásban is egy lett az övéivel. Szent Pál apostol írja, de ha rá igaz ez a szó, hát még ezerszer inkább Jézusra: „A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek.” (1Kor 9,22)
Nagyon bölcs ez a történet, mert nem idealizálja a szereplőit. Van itt gonoszság, emberi gyarlóság, megjelenik a bűn, s megannyi apró vagy nagyobb vétek, ami hol a szívünk esendő - ségéből, hol a természetünk törékenységéből, hol pedig a körülmények durvaságából adódik. Ugyanakkor újra meg újra feltűnik az osztozás és vendégszeretet öröme, a segítségnyújtás és a jólelkűség. Nem hibátlan mintákat „költő” legenda ez, hanem emberi, egyszerű és mégis magával ragadó elbeszélés, amelyben olykor még Jézusnak is egy-egy meglepő vonását látjuk meg, amiről nem számol be közvetlenül és kifejezett módon a Szentírás.
Versegi Beáta Mária nővér történetéhez egy roma művész, Ráczné Kalányos Gyöngyi készítette az illusztrációkat. Ezek a maguk őszinteségében és közvetlenségében tökéletesen illeszkednek a szöveghez, de egyszersmind az evangéliumhoz is. Egy ma élő roma sors tükrében mutatják meg egymás után sorban a szépet és a nehezet, a vidámat és a szomorút. Nem történeti album ez, ahogyan megszokhattuk a képes bibliákban. Nem oktató ábrák, s nem is okosan kigondolt „allegóriák”. A képeken felbukkanó alakok ma is szembe jöhetnek velünk az utcán. A természet és az épületek, az asztalok és ételek ma sem idegenek tőlünk. Napjaink romáinak életvalósága ez, amelyben újra meg újra felbukkan Mária és Jézus, s még megannyi bibliai alak.
A punya a cigánykenyér. A kenyérszaporítás kenyere. Krisztus asztalának a kenyere. Szegényes, mégis szeretetben gazdag eledel. Megtörésre termett. Olyan, ami fölött a mindennapjaink sodrában is jólesik kimondani a hála és az áldás szavait. Az Emmánuel, a „köztünk élő Isten” jóízű, tápláló, „köztünk élő” kenyere ez.
Ráczné Kalányos Gyöngyi roma származású, komlói születésű magyar grafikus és festő, a modern naiv művészet képviselője. Pécsen él, öt gyermek édesanyja, özvegy. Felsőfokú szakképesítést a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolán szerzett csecsemő- és gyermekszakgondozó szakon, tizenöt éve dolgozik egy pécsi bölcsődében. Képei gyakran jelennek meg önálló budapesti, pécsi kiállításokon, illetve hazai és külföldi vándorkiállítások részeként; munkái a Roma Parlament állandó kiállításán, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében láthatók.
Gyöngyi számtalan kihívással, megpróbáltatással nézett szembe, mire élete célba ért. Útja a komlói Kossuth-aknai cigány - telepről indult, később dolgozott tejüzemben, vágóhídon, bányában is, ám legnagyobb szenvedélyével, a festéssel a legnehezebb időszakokban sem hagyott fel.
Versegi Beáta Mária a Nyolc Boldogság Közösség szerzetesnővére, a Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus oktatási referense. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában. Jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára és különböző felnőttképzési intézmények oktatója. Szupervizorként, életvezetési tanácsadóként (coachként) és trénerként is foglalkozik humán fejlesztéssel. Több teológiai könyv és tanulmány szerzője. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában a Terezianum Egyetemen. Beáta nővér mély, belső elhívásra fogott a Punya – egy falat kenyér történetének megírásába, melyhez Istentől kért támogatást. A segítség lelkes alkotók, munkatársak révén érkezett, így a mesekönyvnek induló Punya hamarosan összművészeti projektté nőtte ki magát.