 | |
| Az esztergomi Bazilika | |
Bazilika 1856-2006. Kiállítás az esztergomi Bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából
Scitovszky János bíboros, hercegprímás 1856. augusztus 31-én szentelte fel az esztergomi főszékesegyházat, a Bazilikát, Magyarország rangban és nagyságban első templomát. Az egész történelmi Magyarország számára készült, jóllehet Esztergom a török idők után kisvárossá lett, s éppen a nagyarányú egyházi építkezések nyitottak fejlődésének új távlatokat.
Két világháborút ért meg a kolosszális épület. A másodikban kilencvennél több bomba és gránát sebezte. A háború utáni egyház és különösen Mindszenty József érsek üldözése visszavetette újjáépítésében és működésében, de a hazai és a külföldi hívek ragaszkodása Szent István örökségéhez, a kereszténységhez ma is ébren tartja Esztergom varázsát.
Napjainkban a plébániai feladatkör folyamatos ellátásán túl, a főtemplom nemzetközi püspöki találkozók, zarándoklatok célállomása. Az egyházmegye ünnepein, püspök- és papszenteléskor mindig megtelik. Budapest közelsége, a környékbeli falvak szeretete, a turisták millióit vonzó szépsége még hosszú ideig értelmet ad létének.
A 100 éves évfordulót 1956-ban, forradalom évében siralmas, egyház- és vallásellenes politikai légkörben ülhették meg elődeink. Most az esztergomi egyházi gyűjtemények: a Főszékesegyházi Kincstár, a Prímási és Káptalani Levéltár, a Bibliothéka, a Keresztény Múzeum anyagából épül fel a kiállítás kiegészítve a városi Balassa Bálint Múzeumból kölcsönzött műtárgyakkal.
 | |
Közel kétszáz darab tervrajz, metszet, a szenteléskor használt ötvöstárgy, liturgikus öltözet, olajfestmény, emlékérem és fotódokumentáció szemlélteti a Bazilika építéstörténetét, a felszentelési ünnepséget és a főszékesegyház későbbi nevezetes eseményeit.
Cséfalvay Pál
kanonok, múzeumigazgató
Keresztény Múzeum