Talán egykori Kálvária-jelenet töredékei
1500 körül
Színezett, aranyozott hársfa
Férfiszent (Evangélista Szent János) töredéke faszobor
Ltsz. 56.846
49x19x12 cm
A figura térdmagasságban elfűrészelt faszobor. Az ábrázolás típusa és az archoz emelt kéz fájdalmat sugárzó mozdulata alapján nagy valószínűséggel egy Kálvária-jelenet Szent János Evangélista szobrával azonosítható. Feltehetően egyazon kompozícióhoz tartozó párdarabja az 56.843-as leltári számú, Fájdalmas Mária-alak. A szobor egész felülete erősen kopott. Az eredeti színezésből a köpeny aranyozása, a tunika kékje, zöld lüsztere illetve vöröse, az arcon és a nyakon a testszín kisebb-nagyobb felületeken jól megfigyelhető. A fa sok helyen erősen roncsolt, az alak bal karja hiányzik, a mellkas és a has előtt több redő törött. A könyököt és az azt fedő drapériát durván, nagyoló vésővel vagy kis baltával faragták le. Bal oldalon a válltól a csípőig szintén szándékos csonkítás nyomai figyelhetőek meg. Hátoldala fogas gyaluval, durván síkra faragott. A fennmaradt festékrétegek a restaurátori vizsgálatok szerint eredetiek, későbbi átfestésből származó réteg nem fedezhető fel.
Proveniencia:
Ipolyi-gyűjtemény. “193. János evangélista féldombormű faszobra. Térdnél elvágva. Hazai. XV: sz.” (Lakatos-Balla 290)
Restaurálás:
1994/95 Ferenczy Attila
Bibliográfia:
Genthon 1948, 151. – Radocsay 1967, 174. – Lakatos-Balla 290
A figura térdmagasságban elfűrészelt faszobor. Az ábrázolás típusa és az archoz emelt kéz fájdalmat sugárzó mozdulata alapján nagy valószínűséggel egy Kálvária-jelenet Szent János Evangélista szobrával azonosítható. Feltehetően egyazon kompozícióhoz tartozó párdarabja az 56.843-as leltári számú, Fájdalmas Mária-alak. A szobor egész felülete erősen kopott. Az eredeti színezésből a köpeny aranyozása, a tunika kékje, zöld lüsztere illetve vöröse, az arcon és a nyakon a testszín kisebb-nagyobb felületeken jól megfigyelhető. A fa sok helyen erősen roncsolt, az alak bal karja hiányzik, a mellkas és a has előtt több redő törött. A könyököt és az azt fedő drapériát durván, nagyoló vésővel vagy kis baltával faragták le. Bal oldalon a válltól a csípőig szintén szándékos csonkítás nyomai figyelhetőek meg. Hátoldala fogas gyaluval, durván síkra faragott. A fennmaradt festékrétegek a restaurátori vizsgálatok szerint eredetiek, későbbi átfestésből származó réteg nem fedezhető fel.
Proveniencia:
Ipolyi-gyűjtemény. “193. János evangélista féldombormű faszobra. Térdnél elvágva. Hazai. XV: sz.” (Lakatos-Balla 290)
Restaurálás:
1994/95 Ferenczy Attila
Bibliográfia:
Genthon 1948, 151. – Radocsay 1967, 174. – Lakatos-Balla 290
