
Szárnyasoltár részei

1430 körül
fenyőfa, tempera
Angyali Üdvözet és Jézus születése, a hátoldalon Kriosztus az Olajfák hegyén és Szent István megkövezése. Szárnyasoltár bal oldali mozgószárnya
Ltsz. 56.493
135 x 57 cm (eredeti kerettel)
Az ünnepi oldalukon Jézus gyermekségének jeleneteit mutató, 56.493 és 56.494-es leltári számú táblaképek egykor szárnyasoltár mozgószárnyai voltak. Nagy valószínűséggel összetartoztak az 55.11, 55.12 és 55.13 leltári számon nyilvántartott, női szenteket ábrázoló merevszárnyakkal és a Krisztust a 12 apostol félalakjával mutató predellával. Blasius Höfel gyűjteményében ezekkel, valamint egy lappangó Mária koronázása-szoborcsoportot tartalmazó oltárszekrénnyel egy szárnyasoltárrá állították össze őket. A táblaképek mérete megegyezik, stílusa azonos, bécsi esetleg bécsújhelyi festőműhelyre utal.
A Höfel-gyűjtemény árverési katalógusa szerint a gyűjteményben a retábulumhoz tartozott még egy Mária/Jézus rokonságát mutató 23 alakos oromzatkép (“ein langes Gemahlde mit 23 Figuren, die Freunschaft Maria” ), amelynek későbbi sorsa szintén ismeretlen.
Proveniencia:
Mind az oltárszárnyak, mind a predella Blasius Höfel, majd Lemann gyűjteményéből kerültek Ipolyihoz. (“68. és 91. Egy pár oltárszárny, elől és hátul négy-négy képpel, az előlapokon négy jelenet Mária életéből, aranyalapon, a hátlapon négy kép a passióból, vörös alapon XV.-XVI. sz. (Talán hazai.)” (Lakatos-Balla 281.)
Restaurálás:
Ismeretlen idejű korábbi restaurálás, amelynek javító átfestéseit és firniszét 1970-ben Menráth Péter távolította el. A korábbi átfestések különösen Mária ruháján, az aranyfelületen és a kereten voltak jelentős méretűek. A kiegészítések vonalkázó retussal készültek.
Bibliográfia:
Verzeichniss 1839 13. – Frimmel 1914. 175-176. – Benesch 1929, 68 (Az Albrecht oltár mesterének magyar tanítványa). – Gerevich 1930, 87. – Genthon 1932, 45. – Pigler 1934, 131-132 (az oltár rekonstrukciója). – Genthon 1948, 126. – Czobor 1955, 13. Alfred Stange: Deutsche Malerei der Gotik XI. München-Berlin 1961. 35. (az Albrecht oltár és a Friedrich oltár mesterének segédje. További művek tőle a frankfurti és a klosterneuburgi múzeumban és bécsi magángyűjteményben). – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 155. – Mucsi 1975, 22. – Török Gyöngyi: A Magyar Szent királyok ábrázolása 1447-ben a bécsi Szent István Dóm bécsújhelyi oltárán. In: Miemoriae Tradere. Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. (Szerk. Füzes Ádám és Legeza László). Budapest 2006. 575 - 592. – Lakatos-Balla 281.
Az ünnepi oldalukon Jézus gyermekségének jeleneteit mutató, 56.493 és 56.494-es leltári számú táblaképek egykor szárnyasoltár mozgószárnyai voltak. Nagy valószínűséggel összetartoztak az 55.11, 55.12 és 55.13 leltári számon nyilvántartott, női szenteket ábrázoló merevszárnyakkal és a Krisztust a 12 apostol félalakjával mutató predellával. Blasius Höfel gyűjteményében ezekkel, valamint egy lappangó Mária koronázása-szoborcsoportot tartalmazó oltárszekrénnyel egy szárnyasoltárrá állították össze őket. A táblaképek mérete megegyezik, stílusa azonos, bécsi esetleg bécsújhelyi festőműhelyre utal.
A Höfel-gyűjtemény árverési katalógusa szerint a gyűjteményben a retábulumhoz tartozott még egy Mária/Jézus rokonságát mutató 23 alakos oromzatkép (“ein langes Gemahlde mit 23 Figuren, die Freunschaft Maria” ), amelynek későbbi sorsa szintén ismeretlen.
Proveniencia:
Mind az oltárszárnyak, mind a predella Blasius Höfel, majd Lemann gyűjteményéből kerültek Ipolyihoz. (“68. és 91. Egy pár oltárszárny, elől és hátul négy-négy képpel, az előlapokon négy jelenet Mária életéből, aranyalapon, a hátlapon négy kép a passióból, vörös alapon XV.-XVI. sz. (Talán hazai.)” (Lakatos-Balla 281.)
Restaurálás:
Ismeretlen idejű korábbi restaurálás, amelynek javító átfestéseit és firniszét 1970-ben Menráth Péter távolította el. A korábbi átfestések különösen Mária ruháján, az aranyfelületen és a kereten voltak jelentős méretűek. A kiegészítések vonalkázó retussal készültek.
Bibliográfia:
Verzeichniss 1839 13. – Frimmel 1914. 175-176. – Benesch 1929, 68 (Az Albrecht oltár mesterének magyar tanítványa). – Gerevich 1930, 87. – Genthon 1932, 45. – Pigler 1934, 131-132 (az oltár rekonstrukciója). – Genthon 1948, 126. – Czobor 1955, 13. Alfred Stange: Deutsche Malerei der Gotik XI. München-Berlin 1961. 35. (az Albrecht oltár és a Friedrich oltár mesterének segédje. További művek tőle a frankfurti és a klosterneuburgi múzeumban és bécsi magángyűjteményben). – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 155. – Mucsi 1975, 22. – Török Gyöngyi: A Magyar Szent királyok ábrázolása 1447-ben a bécsi Szent István Dóm bécsújhelyi oltárán. In: Miemoriae Tradere. Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. (Szerk. Füzes Ádám és Legeza László). Budapest 2006. 575 - 592. – Lakatos-Balla 281.